Estei Beatrix (1210 körül, más forrás szerint 1215 – 1239 körül, más forrás szerint 1245) ^[1] egész alakos szobra a XIV. században épült, majd a XVII. században átalakított, előbb gótikus, majd barokk Szent Ágoston-templomban van, a szentély mellett jobbra.
A templom az Este-házi hercegek és hercegnők panteonja. ^[2]

A fehérre meszelt gipszből készült barokk fülkeszobor Maschio Lattanzio római szobrász 1662 körüli munkája. ^{[3] [4]}

Boldog III. Beatrice d’Este őrgrófné és Magyarország királynéja (1234 - 1235) II. András magyar király harmadik felesége volt, aki a szobor alatti latin szöveg szerint “Szent Benedek töviseiből vett magának koronát, 1239”. ^[3]

Az esküvő a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában volt (1234).
II. András halála után (1235) az udvarban idegennek számító és várandós királyné előbb Németországba menekült, majd István fia (utószülött István magyar királyi herceg) születése után Estében pápai kegyelemdíjon élt, élete végén kolostorba vonult.
A gemolai (gemmolai, gemulai) kolostorban halt meg, ott is temették el.
Unokája III. András néven az utolsó Árpád-házi királyunk volt. ^{[1] [5]}

A fülke feletti dombormű férje temetésének jelenetét ábrázolja. ^[4]

---