Már egy éve annak, hogy Olaszországban nyaraltam. De még mindig pár szobor vár feltöltésre, amiket akkor fotóztam. Ezekből az egyik, a most bemutatásra kerülő szárnyas oroszlán szobor.

Az alkotás Monfalcone főterének a Via Fratelli Roselli felé eső részén áll. A mű 2,4 méter magas, és sárga isztriai márványból készült. A szobor Szent Márk oroszlánját ábrázolja, a megszokott módon, bal mellső lábánál egy könyvvel. A mű egy magas oszlopon áll, amin egy fém táblát láthatunk, melynek a szövege így szól:„Szent Márk oroszlánjának emlékére, amely 1797-ig állt a Piazza Grandén, a város 1420 óta a Velencei Köztársasághoz való tartozásának szimbólumaként. Monfalcone város önkormányzata, 2023.” A szövegből kiderül, hogy az alkotás egy rekonstrukció. Az eredeti mű története pedig nagyon érdekes, úgyhogy leírom ide:

Az eredeti szobrot a 18. században, a székesegyház újjáépítése alkalmából kapta ajándékba Monfalcone Capodistra városától. Az alkotást a Piazza Grandén (ma Piazza della Reppublica) helyezték el egy oszlopon, amelyet a "gyalázat oszlopaként" is ismertek, mivel itt kötözték meg a bűnözőket. Sajnos, a napóleoni megszállás alatt, 1797-ben a szobrot eltávolították, és a helyére egy francia zászlót raktak. Miután a franciák elhagyták az országot, jöttek az osztrákok, ebben az időben pedig a városháza épületébe került a mű. Az eredeti oszlopot egyébként lebontották, de az alapjára egy négyágú lámpát raktak. A szobrot aztán a várost körülvevő árokban egy szökőkútra helyezték, ahol egészen a 19. század végig maradt, amikor egy részeg kalapáccsal letörte a szárnyait. Az oroszlánt az egyik önkormányzati raktárba helyezték, ahol az 1980-as évek elejéig maradt, amikor is a székesegyház mögötti "Poma" néven ismert szökőkút tetejére helyezték. Aztán innen később eltávolították, jelenleg a Palazzeto Veneto udvarában van. ^[1]

Az eredeti alkotást a tavalyi évben rekonstruálták, és azon a helyen állították fel, ahol a régi oroszlán is állt először. A rekonstrukciót az Arte 2000 nevű cég végezte, még 2023-ban. A vállalkozás tulajdonosa Stefano Faccini kőfaragó, így őt jelöltem alkotónak. ^[2] A művet 2024. március 2-án, a felújított főtérrel együtt adták át. ^[3]

---