A kastély homlokzata és a Neptun szoborcsoport közötti kert két oldalsó sövénye mentén szobrokat állítottak fel Johann Baptist Hagenauer és szobrász kollégái 1776-77-ben. A csapat 32 azonos magasságú szobrot alkotott 1,6 m-es lábazaton, mitológiai vagy történelmi személyiségeket ábrázolva, melyek többsége az ókor modelljei alapján készült. A művek végső elhelyezését nem Hagenauer, hanem Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg, mint a kertek általános tervezéséért felelős főépítész határozta meg. 1945-ben Josef Glaser palotakormányzó felügyelete mellett a szobrokat 1-től 32-ig számozták a lábazatok oldalán, hogy megkönnyítsék az alanyok azonosítását. A sorozat a palota homlokzata előtti keleti sövénynél kezdődik, és a nyugati oldalon ér véget.^[1]
A 22-es számot viselő szobor, mely Ceres első papnőjét ábrázolja, Johann Baptist Hagenauer készítette 1777-ben.
Ceres^[2] a római mitológiában a földművelés a termékenység és az anyai szeretet istennője. A római államban nagy tiszteletnek örvendett, Ő volt a mindenséget tápláló istenség védőasszonya. Segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket, megtanította az embereket a földművelés művészetére. Ceresnek 12 papnője volt, akik a földművelés különböző ágazatait képviseltek. Első papnője fején egy kosár gyümölcsöt visz az istennőnek. A ceresi papnőt Ceres és Bacchus termékenységistenek szolgájaként értelmezik.
Hagenauer remekül ragadta meg a pillanatot, a papnőt peckesen lépdelő, légies jelenségként ábrázolja. Hosszú tógája fodrai még inkább mozgásban tartják. Tekintete merev, felsőbbrendű, kiemelik az átlag emberek megjelenése közül. Bal kezét csípőjén nyugtatja, jobbjával a fején lévő gyümölcstálat tartja. Alma, körte, szőlő látszik benne. A kosár szélén tekergőző kígyók a megújulást és az újjászületést jelképezik.^[3]
A kert szobrain jellemzően nem található szignó, de itt Hagenauer neve a gyümölcskosár felső szélén van bevésve: „JOH. HAGENAUER INVE. ET FEC.“ (tervezte és készítette Joh. Hagenauer).^[4]

---