1989 szeptemberében, - Málta függetlenségének 25. évfordulója alkalmából - felavatott, impozáns emlékmű a Maglio Gardens bejáratánál áll, erős vizuális utalásként a szigetország modernkori történelmének egyik legfontosabb eseményére. Alkotója Ganni Bonnici^[1] máltai szobrász, aki ezzel az alkotásával nem csupán Málta történelmének egy meghatározó pillanatát örökítette meg, hanem a nemzeti öntudat és a jövőbe vetett hit kézzelfogható szimbólumát hozta létre.

Málta történelme hihetetlen távlatokat ölel fel az időben, már ie. 5000-ben lakott volt. Az eltelt évezredek során megszállták, kifosztották (nem is egyszer), gyarmatosították, minden volt csak szabad és független nem. De a szerencse rámosolygott: 1964. szeptember 21-én nyerte el függetlenségét Angliától, több mint 160 évnyi brit megszállás után.^[2] Még 10 évig a Brit Nemzetközösség tagja maradt, de 1974 decemberében köztársaság lett.

Az emlékmű allegorikus megfogalmazásban jeleníti meg Máltát: egy dinamikusan előre lépő nőalak formájában. Ez az ábrázolás ötvöződik absztrakt elemekkel, melyek a múlt kötelékeit szimbolizálják, amelyekből a nőalak éppen kiszabadul. Kezében magabiztosan tartja a máltai zászlót, kifejezve ezzel a frissen megszerzett szabadságot és a nemzeti identitást. A mozdulat lendülete, ruhájának dinamikája, a zászló és hajának lobogása fokozza a kompozíció általános erejét, szinte szeretnénk vele átlépni a szabadság kapuját. A szobor alatt egy kőtalapzaton Málta függetlenségét jelző felirat látható: INDIPENDENZA 21-IX-1964.

Az emlékművet 1989 szeptember 23-án nagy ünnepség keretében avatták fel, a beszédet Dr. Censu Tabone Málta köztársasági elnöke tartotta.^[3]

---