„A püspökvárral szemközt s közvetetlen közelében fekszik a székesegyház, építészeti szempontból Győrnek kétségen kívül legértékesebb műemléke. A Szent István korabeli bazilika helyén épült s a román stíltől a barokkig magán viseli minden építészeti irány jellegét.
(…)
„A templom alapításának éve ismeretlen, de egészen bizonyos, hogy Szent István, a ki a győri püspökséget alapította, itt egyúttal templomot is emelt. A székesegyház mai éjszaki mellékbejárata mellett balról, az első támfalba befalazva, fémöntvényű dombormű látható, a mely vánkoson térdelő királyi alakot ábrázol, fején koronával, de dicskör nélkül, – a mi kizárja a szobormű románkori eredetét, – a mint a boldogságos szűznek egytornyú templomot ajánl fel. A párnán ezek az öntött – nem vésett – számjegyek olvashatók: MXXXIII. A király fölött angyal lebeg, kezében pajzszsal, a melyen Magyarország czímere látható, de a koronás hármas halomból kiemelkedő kettős kereszttel, tehát abban az alakban, a mint azt csak az osztrák-házbeli magyar királyok kezdték használni. Ez ügyetlen hamisítványokra támaszkodva, sokan a templom alapításának évét 1033-ra tették.”^[1]

Szent István király az országfelajánlással Szűz Máriát Magyarország királynőjének ismerte el.^[2]
Regnum Marianum, azaz Mária királysága.

„Boldogságos Szűzanyánknak,
mint magyarok Asszonyának,
föláldoztad hazánkat,
szentelted koronánkat.”^[3]

---