Constantin Brâncuși (Hobița, Gorj megye, 1876. február 19. – Párizs, 1957. március 16.) nemzetközi hírű román szobrászművész, a párizsi iskola tagja.^[1]

Zsilvásárhelyen kiállított híres alkotásai (A végtelen oszlopa, A csend asztala, A csók kapuja) a közelmúltban felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.^[2]
Ez az oka annak, hogy Románia büszke legyen híres művészére, Brâncușira és hatalmas hagyatékára.

Ez a bronz mellszobrot Ștefan Călărășanu szobrászművész (Aki ugyanarról a történelmi vidékről, Olténiából származott, mint a híres Brâncuși) készítette egy év leforgása alatt, és mint az avatáson elmondta, 2012. június 20-án. : "Remegtem, amikor elkészítettem, de akkor is, amikor megkaptam a rendelést.Ő nem akárki, hanem a szobrászat egy Istene.Szeretném elkerülni a "kihívás" szót, mert túl sokat használ mindenhol és bárhol. Nincs kész, abban az értelemben, hogy Brancusi még él, bármilyen identitásunk van, bármilyen tehetségesek is vagyunk a szobrászatban és a művészetben, Brancusit nem lehet elfelejteni, félretenni. A művész erkölcsi ábécéjének része. Ő hatalmas. Temesvárnak szerencséje van ezzel a mellszobra.".^[3]

Ezt a mellszobrot a "Fii Gorjului in Banat" (Gorj Fiai Bánátban) kulturális egyesület kezdeményezte, amely a műalkotást a Temesvári Nyugati Egyetemnek adományozta, amelynek terepen az alkotást elhelyezték.^[3]

Néhány helyi művész panaszkodott az elmúlt években, hogy az egyszerű talapzat nem alkalmas egy ilyen hatalmas személyiség, mint Brancusi szobrász mellszobra ábrázolására, de konkrét lépések nem történtek a probléma megoldására.^[4]

---