Lantos Ferenc (1929-2014) festőművész, pedagógus és a pécsi művészeti élet meghatározó alakja volt, aki a geometrikus absztrakció és a konstruktív művészet egyik legfontosabb hazai képviselőjeként vált ismertté. Tanárként és alkotóként is generációkat inspirált, többek között a Pécsi Műhely tevékenységén keresztül.

A nagyatádi könnyűszerkezetes óvodát díszítő frízt sehol sem említik a művész életrajzi forrásai, magam is egy véletlennek köszönhetem felfedezését. Az interneten szembejövő fényképen egyből ismerős volt számomra a sárga-fehér ívesen ritmizáló motívumsor: 2019. februárjában Ádyval (Köztérkép) végigjártuk a hasonló homlokzati dekorációkkal ellátott Pécs-Kertvárosban található épületeket. E párhuzam alapján teljesen egyértelmű, hogy a nagyatádi óvoda dísze ugyanabba a sorozatba illeszkedik, amelyek "testvéreivel" még Kaposvárott és Székesfehérvárott is találkozhatunk.

Noha a források nem említik, kétség aligha fér hozzá, hogy a nagyatádi frízt is Lantos Ferenc tervezte és a Bonyhádi Zománcgyárban (ZIM) készültek az elemei - akárcsak a korszak hasonló további munkái. Feltehetően a 70-es évek első felében került elhelyezésre szóban forgó helyszínen is a díszítés. Az előzményekhez tartozik, hogy a sorozat első darabja a pécsi DÉDÁSZ-székház (a fríz itt sajnos lebontásra került) könnyűszerkezetes épülete volt, amelynek homlokzatát Lantos Ferenc Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építésszel közösen tervezte. Az ott alkalmazott zománc fríz a ZIM (Zománcipari Művek) bonyhádi üzemével együttműködve készült, szabályosan váltakozó, színes mértani formák sorozataként - egy új vizuális program részeként.

"Mint ezt a szakemberek leszögezték, panelépületeken nem, de könnyűszerkezetes épületeken a díszítés mellett egyéb funkciója is van a Pécsett alkalmazott zománctábla felületnek. Így, az eljárásnak, pontosabban az eljárás elterjedésének nagy jövőt jósoltak. Ami a két alkotóművész együttműködésének sikerét illeti, örömmel vennénk, ha nálunk is teret hódítana a zománctáblás homlokzati díszítés. A ZIM munkásai valószínű az eddigiekhez hasonló odaadással állnának helyt akkor is, ha a szűkebb haza valamely középületének hasznosan szép díszítéséhez kellene hozzájárulniuk." - áll a Tolna Megyei Népújság hasábjain a "Szívesen látnánk Szekszárdon is!" című cikkben.^[1]

---