Skorutyák János műhelyalapító szobra, a legendás 7-es minta, az udvaron állott diófa, és az interneten keresett fafaragó, Bálint József, aki kellően hisz magában, a két keze és a lelke erejében, elkötelezett és elveihez hű művész, akinek alkotásai sokak számára okoznak örömet határon innen és túl, olvastam a forrásokban az alkotással kapcsolatban. Ennek hatására Bácsalmáson jártunk, hogy felkeressük Bálint József szobrát, a bácsalmási kékfestő mesterről, az almási műhely alapítójáról, Skorutyák Jánosról (1851-1925), akinek születési évfordulójára készíttette a szobrot családja.

A szobrot 2021. május 8-án állították fel. ^[1]

A Bácsalmási Kékfestő Műhely tulajdonosával előzetesen leegyeztettük látogatási szándékunkat, s a megbeszélt időpontban nagy kedvességgel fogadtak bennünket. A meglepően szép, megérintő, nagy szeretettel körülvett szobrot megcsodálhattuk, s emellett végigvezettek bennünket a kékfestő műhely termein, s meghallgathattuk az érdekes történetüket, s a készítési folyamatok csínját-binját, nehézségeit, szépségeit, valamint a műhely életét napjainkban. Az igényesen kialakított kiállításukat is megnéztük. A szoborállítás ötletéről, a fafaragó kiválasztásáról, a megvalósulásról egy archív újságcikkből idézek, melyben a jelenlegi tulajdonos, ükunokával beszélgetnek:

„170 évvel ezelőtt, 1851-ben született a bácsalmási Kékfestő Műhely alapítója, Skorutyák János. Keresve sem találhatott volna a család méltóbb megemlékezést annál, mint hogy a műhely udvarán álló, de kiszáradt, közel fél évszázados diófából erre a kerek évfordulóra szobrot faragva, emléket állítsanak a bácsalmási kékfestő-dinasztia első tagjának.

…kérdeztük az 51 éves ükunokát, Skorutyák Jánost:

Hogy találtak rá az alkotóra?

– Interneten kerestünk olyan faszobrászt, aki készít egész alakos szobrokat, és így jutottunk el Bálint József faragóművészhez, aki vállalta, hogy a szobrot elkészíti. Közel fél évszázada foglalkozik fafaragással, kellően hisz magában, a két keze és a lelke erejében, elkötelezett és elveihez hű művész, akinek alkotásai sokak számára okoznak örömet határon innen és túl.

A fát kivágták és elszállították Jenőre, ahol a faszobrász műhelye van. Úgy tudom, hogy a járványhelyzet miatt személyesen nem is találkozott az alkotóval, mielőtt elkészült a szobor. Hogy látja, mennyire sikerült megvalósítani, azt, amit önök elképzeltek?

– A telefonon történt egyeztetés mellett elküldtem az ükapámról készült fényképet Bálint Józsefnek, szabad kezet adtam az alkotónak, teljes mértékben érvényesült a művészi szabadság. Ő találta ki, hogy a szobor egyik kezében legyen egy kékfestő anyagdarab, a másikban pedig egy nyomóminta. A műhelyben lévő 136 kéziminta közül választottuk ki a 7-es mintát, amely egyébként végig kísérte a műhely évszázados történetét, kékfestők generációi adták kézről kézre egymásnak. A folytonosság jelképeként a most elkészült szobor kezében is alakot ölt. A mintának egyébként csak a fényképét küldtem el, és postán küldtem el a lenyomatát, ez alapján rajzolta meg és faragta ki. Hihetetlen, hogy nem is volt a kezében az eredeti minta, és mégis teljes egészében le tudta másolni, annyira pontosan, hogy akár lehetne vele mintázni is, olyan minőségben készítette el.
A szobor elkészült, és az elmúlt napokban személyesen vitte el Bácsalmásra a szobrász az alkotást, ahol közreműködött a felállításában is.

– Megmentettük a diófát, és megújult formában tért vissza az eredeti helyére, most az ükapám szobraként néz az általa alapított kékfestő műhely felé. Nagyon jó érzés nekünk, hogy ezzel is egy kicsit az ősök emlékének adózunk.” ^[2]

---