Az országhatár menti Nyírábrányban találjuk a környék talán legszebb kastélyát, amely eredeti pompájában áll egy nagy parkban. A kastély felépítése Eördögh (II.) György legidősebb fiának, Eördögh (Ábrányi) Alajosnak a nevéhez fűződik. A mára átalakított rezidencia eredeti kiképzéséről Kazinczy Ferenc egy 1824. július 1-jén kelt, gróf Dessewffy Józsefhez írt levele tanúskodik. Eszerint a kastély négy homlokzata eredetileg négy különféle stílusban készült el, az egyik „görög stílusú”, azaz klasszicista volt, ”a másik gothicus, a harmadik és negyedik nem tudom mi” írta Kazinczy. A nyírábrányi kastély eredeti kialakítása – gótizáló – homlokzata miatt a hazai korai romantika (preromantika) egyik első emlékének tekinthető, az épület szokatlan kialakítása francia hatásokra vezethető vissza, és a magyar felvilágosodás francia orientáltságával magyarázható. A kastély terveit az egri építészcsaládból származó Povolny Ferenc debreceni építész készítette, a kastély 1827-ben készült el. A 19. század végén a Szapáry család volt a tulajdonos. A nyírábrányi kastély mai historizáló, döntően (neo)klasszicista formaelemeket tartalmazó kialakítását feltehetően a Szapáry család birtokossága idején nyerte el, az átalakítás 1900-ra már biztosan megtörtént az archív képek tanúsága szerint. A kataszteri térképek és az archív képek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a hátsó homlokzat előtti erkélyt is ezen átépítés során alakították ki.^[1] Viszont a főbejárat fölötti részben alakították ki azt az égbeni összefogást ábrázoló domborművet, amely akár már az eredeti építészeti emlékek között helyet kaphatott. Sajnos nem szól róla semmilyen dokumentum sem, így csak feltételezhetjük, hogy már 1827 óta tagja, az eredeti kastély szerkezetének. Az összefogás, egyetemleges és egységes voltára utal az angyalszárnyakat összefogó gömb is.

---