A helyi Keresztessy Csaba nyírábrányi lakos készítette el azt a H betűt formázó köztéri alkotást, amely jelentése révén – Hungária, Haza, Híd – összeköttetést jelent a határainkon kívül rekedt magyarság és az anyaországban élők között. Az emlékművön helyet kapott a Nagy-Magyarország faragott képe, Magyarország címere, valamint a múlt és jelen dátumai is. A megemlékezés során 19 órakor meggyújtották azt az őrtüzet, amellyel Nyírábrány is csatlakozott az „Őrtüzek a Nemzetért!” mozgalomhoz. "Nagy Lajos polgármester beszédében kiemelte, hogy a trianoni egyezményt követően Románia nem mondott le Nyírábrányról, erről az időszakról pedig egy régi újság is beszámolt. Az országhatár helyét megállapító bizottság több községben megszavaztatta a lakosságot, hogy Romániához vagy Magyarországhoz szeretne tartozni. A bizottság Nagyváradon székelt, elnöke Meunier francia tábornok, Russel angol ezredes, Paolotti olasz alezredes, Sano japán őrnagy, Czeke magyar és Dimitrescu román ezredes volt. Románia igényt tartott Nyírábrányra, az akkor még Szabolcs megyei községre, amelynek lakossága 98 százalékban magyar volt. Hogy mégis valami alapot találjanak Nyírábrány megszerzésére, Érmihályfalván a közigazgatási hatóságok nagy népgyűlést rendeztettek, amelyben a magyarsággal ki akarták mondatni, hogy gazdasági okokból követelik Nyírábrány Romániához csatolását. A hazafias magyar lakosság azonban nem fogadta el a kívánt határozati javaslatot, így Nyírábrány maradt a határ ezen oldalán. A település esetében a határvonal meghatározása igen egyedi, hiszen egy négyzet alakú terület még Magyarországon maradhatott, mivel az Erős Zoltán földbirtokoshoz tartozott. A Romániából ezáltal „kihasított” részt a nyírábrányiak kockának nevezik."^[1]

---