Irinyi József arcképét ábrázoló domborműves emléktáblát láthatunk a Budapest XI., Irinyi József utca 47. sz. ház falán. Felirata: „Irinyi József 1822-1859, újságíró, haladó szellemű országgyűlési képviselő, 1848 márciusának egyik kiemelkedő alakja.” Az emléktáblánál miden március 15-én koszorúzást tartanak, emlékére.

Az emléktábla alkotója Nagy István János szobrászművész, akinek életrajzában szerepel ez a mű, köztéri alkotásai között: „Irinyi József, mészkő portré-domborműves emléktábla, 1965, Budapest, XI. ker., Irinyi J. u.” (Az 1965 évszám forrását nem találtam, de a 3-as forrásban szereplő hivatkozás 1964-et tartalmaz kihelyezésként, ezért azt a dátumot szerepeltetem.) ^[1]

Az emléktábla pontos helyéről és alkotójáról az érintett kerület emléktábláinak felsorolásában is olvashatunk: „Irinyi József, Irinyi József utca 47. alkotó: Nagy István János” ^[2]

A kihelyezés dátuma: Az emléktábla avatás pontos dátumáról bár nem találtam forrást, de a kihelyezés megtörténtéről ezt írják 1964. márciusában: „Irinyi József domborműves emléktábláját a napokban helyeztette el az 1848-as hősről elnevezett utca sarkán a XI. kerületi Tanács.” ^[3]

Irinyi József életéről, az 1848-as eseményekben való aktív részvételéről, a Tizenkét pont legelső változatának szerkesztéséről, és emlékének ápolásáról, több helyen olvashatunk. én egyiket választottam ki: „A forradalomhoz kötődik a Bihar megyei Albisban született Irinyi József is: Nagyváradon és Debrecenben volt jogászhallgató, mielőtt Pestre költözött. A fővárosban megismerkedett az irodalmi élet nagyjaival, köztük Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel. Mindössze 20 évesen, 1842 tavaszán egyéves külföldi útra ment (megjárta többek között Berlint, Münchent, Brüsszelt, Párizst és Londont). Hazatérése után megírta beszámolóját, amelyben vizsgálta és összehasonlította különböző országok politikai-társadalmi berendezkedését a Habsburgok Magyarországával szemben – emiatt a kötetet itthon nem engedték megjelenni. Már 4 éve a Pesti Hírlap munkatársa volt, amikor 1848 márciusában a forradalmi hangulat Pestet is elérte. Irinyi szerkesztette össze a Tizenkét pont legelső változatát.
A forradalom és szabadságharc idején országgyűlési képviselő, majd 1848 őszétől 1849 tavaszáig Párizsban követségi tanácsos volt. Az elvesztett szabadságharc után külföldre akart menekülni, de Grazban elfogták: Haynau halálra ítéltette, de végül kegyelmet kapott. Élete hátralévő részében szinte csak szépirodalommal foglalkozott. Mindössze 36 évesen, 1859. február 20-án hunyt el Pesten.
Irinyi Józsefről egyetlen fővárosi utcát neveztek el 1946-ban.” ^[4]

---