Napjainkban egy fél évszázaddal ezelőtt készült gobelin felkutatása mindig hordoz magában némi izgalmat. Az előző rendszerben szinte alig volt olyan intézmény, pártszékház, városi tanács, művelődési ház, mely részére ne készült volna egy vagy több nagyobb méretű gobelin a kor neves festő-, illetve textilművészei tervezésében. A rendszerváltást követően a pártházak megszűntek, átalakításuk során új funkciót kaptak, a városi tanácsok belső kialakításai is megváltoztak. A változás szele a gobelineket sem kímélte, a legtöbb lekerült a falról mert témájukkal már nem voltak "kompatibilisek" az intézmény új funkciójával. A szerencsések közülük múzeumba kerültek, de akár az is lehet, hogy jónéhány feltekerve pincébe vagy padlásra lett száműzve és a feledés homályába merültek.

A kiskunhalasi egykori pártszékházat mind kívül, mind belül is díszítették képzőművészeti alkotásokkal. Napjainkban az épületben művészeti iskola működik, már csak a homlokzaton lévő dombormű emlékeztet az épület előző rendszerben betöltött mivoltára. Egyik beltéri alkotására, méghozzá egy gobelinre Németh József festőművész kapott megbízást, mely az "Évszakok" fantázianevet kapta és 1971-ben került elhelyezésre a pártház tanácstermébe.

Na de miért is lett a gobelin neve "Évszakok"? Erre Bánszky Pál művészettörténész tollából kapjuk meg a választ:

"Ez a hatalmas gobelin tematikailag a Kunság életét öleli fel. Németh József hosszú ideje kutatja az ősi kun típust, ezért korábbi képeinek néhány motívumát (pl. a pásztort és a gereblyés fiút) itt is felhasználta.
Az epikus mű szereplőit a természet változásain vezeti végig. Jelképes motívumok vonulnak fel. A kompozíció a tavasszal, baloldalt indul. Fent a vízbe gázol egy tehén. Lent csónak és vízimadarak, előtte fiatal pár fűzfavesszővel. Sarlózó és kaszáló emberek a nyár felé tartanak. Középen, a kertek előtt - a nyár szimbólumaként - férfi gereblyével. Odább betakarítást végző nő, pásztor, állatok s legvégül egy ásós ember, valamint kendőbe burkolt gyermeket vivő asszony. Középen helyezkedik el a halasi csipkeverő asszonyok csoportja, megjelölve azt a helyet, ahová a gobelin készült.
Az időbe ágyazott történés ritmikus háromszög-szerkesztéssel hullámzik végig a nyújtott téglalap alakú felületen. Lényegében minden motívum és részlet egyforma hangsúlyt kap. Az arcok és kezek mellett - Németh József művészetében szinte általános érvényűen - külön jelentőséghez jut a lábak ábrázolása. Az állatok sem kitöltő motívumok csupán. Jelenlétükkel, viselkedésükkel az évszakok karakterjegyeinek a hordozói.
A kompozíciónak monumentális ereje van. Nyugalom és mozgás egyszerre van jelen ebben az összegező műben. A művész tervéhez méltó partner kapott a kivitelező iparművésznő, Szőke Erzsébet személyében."^[1]

A 241*464 cm méretű, 5-ös felvetésű falitextil jobb alsó sarkában található Németh János festőművész (NJ) és a gobelinszövő Szőke Erszébet (SZE) szignója.^[2] Felkutatására tett kísérleteim sajnos egyelőre eredménytelennek bizonyultak. Az iskolától és a helyi múzeumtól kapott visszajelzések nem vittek közelebb a gobelin hollétéhez, az utódpárt helyi szervezetének küldött emailes megkeresésemre válasz a mai napig nem érkezett.

Ui: a pártházban volt még egy belső alkotás, már lassan célegyenesbe érek azzal kapcsolatban is, nemsokára érkezik...

---