Veress János "(1854. Nagykászon-1936. Kunszentmárton), népiskolai tanulmányait helyben végezte, majd középiskolai éveit Gyulafehérváron töltötte. A tanítóképző iskolát Déván fejezte be. Tanítói tevékenységét 1876-ban Nagypestyényben kezdte, majd háromévi tevékenység után elnyerte a Kunszentmártonra meghirdetett tanítói állást. Pedagógiai munkássága mellett, melyet negyvenkétéven keresztül végzett a település közéletének meghatározó személyisége lett. Ő volt a Tiszazug első hetilapjának, a Kunszentmárton és Vidékének az alapítója és első szerkesztője, majd hosszú ideig a lap külső munkatársa.1921-ben vonult nyugdíjba, s megírta "Régi idők fakult írásai" című visszaemlékezését." ^[1]

Az egykori Veress János szakmunkásképző intézet, ma a Karcagi Szakképzési Centrum Kunszentmártoni Technikumának és Szakképző Iskolájának ajtaján belépve, a jobb oldali falon magasan látható a domborműves emléktábla. Fehér erezett márványtábla középső részén látható a bronz portré, rajta az alkotói szignó, alatta név és évszámok egy fém lapon gravírozva arany festékkel festve.
Az avatás részleteit olvashatjuk a mellékelt forrásban.

"Az 1973-ban elkészült szakmunkásképző intézmény eredetileg a 628. számú ipari szakmunkásképző intézet nevet kapta. Az intézmény 1990. március 15-én vette fel a jogelőd egykori ipariskola első igazgatója, veress János nevét. A névadó kiváló tanító, városunk oktatásügyének századeleji megújítója tiszteletére a fentírt napon az iskola előcsarnokában bronz domborművet avattak, amely Veress János 30×40 cm-es mellképét ábrázolja, s amelyet az intézet egykori szakoktatója, Kézsmárki László kunszentmártoni amatőr szobrász tervezett és a szarvasi vasöntöde készített el. A szürkés erezetű 40×60 cm-es fehér márványlapra erősített dombormű avatóbeszédét kasza József igazgató mondta és a névadó unokája, Füsti Molnár Bálintné leplezte le. " ^[2]

---