Az eredeti főőrséget még 1853-54-ben építették Schurer von Waldheim tervei alapján. Az még egy földszintes, íves árkádos épület volt. Az udvari főhomlokzaton pavilonszerű szélső rizalitok övezték a középső homlokzatszakaszt, amely előtt fedett terasz húzódott. A régi őrségi épületet a krisztinavárosi szárny építésekor bontották le.^[1] Egy ritka 1860-as fényképen látszanak az eredeti reliefek, amelyek az épületet díszítették.
A reliefek a 19 század közepén készülhettek, különböző fegyvernemeket szimbolizálnak a kor technológiai szintjén: a gyalogságot, (puska, kard, csákó) ; a tüzérséget (mozsár, puskapor, ágyúgolyó); a lovasságot (mellvért, nyeregtáska, kengyel); a haditengerészetet (evezőlapát, kötél, vasmacska).
A 20 század elején nagy átépítések kezdődtek, Hauszmann Alajos tervei alapján 1900-ra épült fel a Lovarda és 1903-re új Főőrség.^[2] A lovarda mögötti istállóból a Csikós udvarok keresztül az un. Hauszmann rámpán tudtak a lovasok feljutni a Hunyadi udvarba. A reliefek ennek a rámpának az oldalára kerültek át a régi épületről.
A háborúban a súlyos károk keletkeztek az épületekben, a kallódó műalkotásokat Hauszmann megmentette, viszont a rámpa bontásakor nagyon tönkrementek. Most a Budapesti Történeti Múzeum raktárából kerültek elő, erősen lepusztult állapotban, darabokra törve, a restaurátorok mintát vettek róluk a műkő másolatok elkészítéséhez. Az eredeti darabokkal ellentétben a másolatokon kipótolták a sérült, hiányos formákat. A Csikós udvar avatásától teljes pompájukban láthatóak. ^[3]

---