2020. július 24-én szobrot állítottak Árpád-házi Szent Kingának (Święta Kinga) Küngösön ^[1], ahol az ország egyetlen róla elnevezett katolikus temploma áll, melyet 2013-ban szentelt fel Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek ^[3].

A szoboravatást Árpád-házi Szent Kinga ünnepén tartották, a búcsúi szentmiséhez kapcsolva, a Szent Kinga és Szent II. János Pál pápa ereklyéjével tartott körmenet végállomásán, a küngösi temető mellett ^[1].

A szobor avatáson jelen volt "Ajtós József László rátóti prépost, Tömördi Viktor OFM, Soltész
Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Kontrát Károly államtitkár, Ovádi Péter országgyűlési képviselő, Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet, Rónayné Słaba Ewa lengyel nemzetiségi parlamenti szószóló, valamint az ószandeci Szent Kinga Egyesület delegációja" ^[1].

Ajtós József László rátóti prépost áldotta meg a szobrot ^[1].

Pap Csaba miskolci szobrász készítette az alkotást, mely a küngösi templomot tartja a kezében ^[1].

A szobor anyagát nem volt egyszerű meghatározni, mivel valamilyen bevonatot kapott. A szobrász honlapján azonban szerencsére fenn van róla egy fotó, melyen látszik, hogy a szobor anyaga műkő ^[2].

Szent Kingának nem túl sok szobra áll Magyarországon.

IV. Béla és Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének életútját sokan ismerik, kolostort alapított, kórházakat, templomokat építtetett. "1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé tette. 1999. június 16-án avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecben" ^[1].

Küngös 1260 körül IV. Béla adományaként került lánya, Kinga (Kunigunda) tulajdonába, a település neve is őrzi a királylány emlékét. A név besenyő eredetű, Kunigundát jelent, becézett formája a Kingus. A települést 1290-ben ezen a néven említik először az írásos források ^[4], ^[5], ^[6].

---