A cégér a vendégfogadók, iparosok, boltosok megkülönböztető hívogató jele (…)- írta Csatkai Endre Kossuth-díjas művészettörténész.^[1]
Sopronban és Kőszegen is találunk régieket és újakat egyaránt.
Azt olvastam, hogy a házban működő fodrászat miatt korábban olló és fésű cégér volt látható.
Bár a vasból készült kulcs, akár lakatosműhelyre is utalhatna, itt minden bizonnyal szálláshelyet hirdet.^[2]
„Az Adriai-tengert Pozsonnyal illetve Béccsel összekötő útvonal egyik pihenőhelyeként rengeteg értékes áru futott rajta (Kőszegen) keresztül. A kalmárok és az utasok kiszolgálására vendégfogadók épültek, amelyekben a társzekereket is tárolhatták és az állatokat is ellátták. Ezek az 1820-as években élték virágkorukat, amikor Angyal, Oroszlán, Kos vagy Kereszt, Zöldfa, Bárány, Szarvas, Strucc, Korona, Fehér Ló, Fehér Rózsa és Fekete Sas nevek alatt összesen 11 működött belőlük.”^[3]

---