Epreskert, 2023. Kulturális Örökség Napja. Én csak odaugrottam, hogy a rendezvény miatt nyitott kaput kihasználva néhány fotót készítsek. Mégis csatlakoztam a csoporthoz...
Vezetőnk egyszer csak a Lotz műteremház hátsó falához vezetett minket és feltette a nagy kérdést, a síremlékrészlet, amit látunk, kihez kapcsolható? Bárcsak egyszerűen lerendezhetném a választ.
A Hunyadi-kötődés egyértelmű volt, ebből megnevezve (segített) Hunyadi János.
Elöljáróban: köztudott, hogy az Epreskert Stróbl idejében tudatos gyűjtőhelye volt a különböző másolatoknak – részint tanítási célzattal. Másrészt a kert "berendezése" javarészt kötődik Hunyadi Mátyáshoz, avagy Stróbl "Hunyadi-kultusza" jellemzi. Ennek jegyében anno, a berendezés idején épült meg a Hunyadi-kápolna, amibe, ill. aminek falába Mátyáshoz kötődő emlékek sorát építették be. Ide tartozik számtalan, már ismert, Mátyáshoz köthető alkotás, ami itt, a lapon szerepel. A kápolnát 1972-ben bontották szét, majd 6-8 év múlva újra állították, de a megmaradt darabok szétszórtan, a kert különböző helyein találhatók meg.^[1]
A történet annyira bonyolult, hogy úgy tervezem, a lehető legjobban lerövidítem. A források adottak, az érdeklődő utánanézhet akár a ezek alapján is.
A Hunyadi-kápolnába építettek egyike volt ez a síremlék-töredék, ill. annak másolata. A síremlék eredetije Gyulafehérváron a Hunyadiak temetkezési helyén található. Természetesen nem lehet hibátlan, hiszen több évszázad múlt el keletkezése óta.
A szarkofág egyik oldaláról készült fotó segít a fedél elképzelésében az eredeti síremléken belül (archív fotó).
Nekem gondot okozott, hogy többnyire Hunyadi Jánost említik, mint a síremlék "gazdáját" és csak az áttekintő tanulmány forrását, vagy más, korban megelőző értekezések alapján derült ki, hogy itt ifjabb Hunyadi Jánosról van szó, aki az idősebb kormányzó öccse volt. Lehet, az én tájékozatlanságom, de számomra az is kiderült, hogy abban a korban még megengedett volt, hogy azonos nevet viseltek testvérek
A három síremlék örökös vita tárgya a műemlékes szakemberek között. Tk. a legkönnyebben azonosítható ifjabb Hunyadi szarkofágja, amin felirat fut körbe, azonosítja a benne nyugvót. Másrészt vitatott a halálozás éve, mert – bár ez a szarkofág az, ami a leginkább épnek mondható, a rajta lévő felirat mégsem olvasható egyértelműen.
"Hunyadi János kormányzó síremlékétől balra öcscsének, az ifjabb Jánosnak síremléke áll. Ez a legépebb a három között, mert a fej felől levő keskeny oldalát kivéve, teljesen megvan, bár az alak itt szenvedett legnagyobb mértékben csonkítást. Hogy ez az emlék Hunyadi János öcscséé, az kétségtelen, ámde meg vagyunk akadva halálának idejére nézve, annyival inkább, mert a sírkő felírása és évszáma is zavarja a megoldást..." Általánosan elfogadott az, hogy ifjabb János a szentimrei csatában esett el. Gróf Teleki 1442 március 18-ra teszi.
Ugyaninnen ifjabb Jánosról: „A kormányzónak is volt . . . nála sokkal ifjabb fivére, ki vitézsége által kitüntette magát, bátyjával együtt Szörényi bán volt, 1440 és 1442 közt halt meg és kit hasonlólag Hunyadi Jánosnak neveztek; min felakadnunk nem lehet, mert a régibb időkben, különösen pedig a Hunyadiak korában, szokásban volt ugyanazon nevet adni két élő testvérnek . . .“ ^[2]
Ifjabb János síremlékét, pontosabban a hunyadiakhoz való tartozását is egyértelműen azonosítja a fedlap pajzsán látható holló. Egy leírás szerint (Szereday nagyprépost) "...a jobb oldalon az angyal pajzst tart, melyben madár van, míg balról, a szintén angyaltól tartott pajzsban farkas látható kioltott nyelvvel. Lábai előtt pedig torkát látó oroszlán fekszik. Megemlíti továbbá, hogy a koporsó keskeny oldala pajzsból áll, melyen lándzsával átszúrt két medveláb, továbbá F. C. és A. betűk láthatók." ^[2]

---