„Csörsz árok monda, Táblakép (pannó), Tősér Béla rajztanár kompozíciója, 2009. év Szent György hava” feliratú nagyméretű táblakép látható a jászárokszállási Petőfi Művelődési Ház emeletére vezető tágas lépcsőház fordulójában, viszonylag magasan elhelyezve. A festményen aprólékosan kidolgozott történéseket láthatunk, egymás fölötti sávokban.

A képen, lágyan redőzött szalagokon felirat olvasható: „Csörsz avar király legyőzi a németeket, ezért kéri a longobárd király lányát feleségül, de csak / víziúton vihette el. Csörsz egész népe hozzáfogott az árok ásásához. / Az árokvégénél a nép megszálla: épült Árokszállás.”

E feliratok három képrészt választanak el. A legfelső egy csatajelenet, a középső Csörsz király és népe, az árokásáshoz készülődve, és Árokszálláson megszállva, a harmadikon a longobárd király és lánya, udvartartásukkal. Az ábrázolt történésekről ezt olvashatjuk egy forrásban: „Csörsz monda azonban Csörsz és Délibáb beteljesületlen szerelméről szól, és nem az ara, hanem annak apja eszelte ki a teljesíthetetlen feltételt. Ez a ravasz király a mondákban általában Rád longobárd király, aki Csörsz, avar királyt hívta segítségül a németek elleni háborúba. A kérést Csörsz teljesítette, de az volt a kikötése, hogy győzelem esetén Rád lányát, Délibábot (vagy Delibábot, Deliblátot) feleségül kapja. Csörsz segítsége hatékony volt, de a ravasz és álnok Rád kifundálta, hogy csak vízi úton viheti el országába a királylányt. Csörsz mindenkit az árokásásra kényszerített.” ^[1]

A „Csörsz árok monda” táblaképet a 2009. évi jászárokszállási Város Napi ünnepségsorozat részeként, május 1-én avatták fel. ^[2]
Erről így írtak előbb hivatkozott forrásban: „A Város Napi ünnepségsorozat felvezetése volt, 2009. május 1-én kora délután, amikor a Petőfi Művelődési Házban felavatták Tősér Béla Csörsz Árok monda című kompozícióját. A házban az elmúlt években már elhelyezték a művésztanár nagyméretű festményeit, amelyek Árokszállást napjainkban, illetve a XIX. században jelenítik meg. Most pedig a monda jellegzetes mozzanatait villantja fel a táblakép. Másrészt pedig emlékeztetett arra, hogy a Csörsz mondát most először örökítették meg a városban, igaz volt korábban is törekvés arra, hogy köztéri szoborkompozíció is.”

A táblakép alatt egy kisebb méretű faragott táblát helyeztek fel a falra, felirata: „A fafaragást készítette Kovács Zoltán. Jászárokszállás 2010 augusztusa.” Ez a felirat bizonyosan a táblakép felett, a falra helyezett másik faragott, díszes fatáblára utal, melynek felirata, rovásírással és magyar nyelven: „Csörsz árok monda”. Készítőjét biztonsággal be tudtam azonosítani Találtam egy újságcikket, melyben Kovács Zoltán fafaragóról írtak, s egy fénykép is látható ebben egy faragott bölcsőjéről. ^[3] Ezt a bölcsőt megtaláltam egy facebook bejegyzésben fényképpel, mint vándorbölcsőt, s köszönettel írtak: „Lakóhelyünkön Jászárokszálláson, egy helyi kosárfonó, iparművész Kovács Zoltán, a Tarisznyás Műhely vezetője ajánlotta fel kézzel faragott bölcsőjét.” (Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom 2017. június 4-i bejegyzése). Így, egyértelművé vált, Hogy a „Csörsz árok monda” faragott feliratot, és szignóját, jelenleg kosárfonóként ismert Kovács Zoltán jászárokszállási kosárfonó, népi játszóház-vezető, a Tarisznyás Műhely létrehozója készítette. ^[4]

---