Győrben, a Káptalandombon álló székesegyház -1997 óta bazilika- főbejárata fölött a Győri Egyházmegye címere áll.
A 2017 óta tartó felújítás befejezéseként 2023. szeptember 13-án szentelte újra a templomot Dr. Veres András megyéspüspök.^[1]
A címerpajzsban a főpapi jelvények alatt: a Szent László herma, a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Boldog Apor Vilmos püspök címere, - ahol a kéz kard helyett pálmaágat tart, jelezve boldoggá avatását - és a Püspökvár épülete látható.
-„Szent László király hermája a Győri Székesegyház Hédervári kápolnájában tekinthető meg, Boldog Apor Vilmos Győr vértanú püspökének sírjával szemben.”^[2]
-A kegyképet Walter Lynch ír püspök 1655-ben hozta magával. Az írek védőszentjének, Szent Patrik ünnepén, 1697. március 17-én a kép vérrel könnyezett.^[3] 1697-ben kezdődött az ír katolikusok legvéresebb üldöztetése. A templom zarándokhely, március 17-e emlékünnep. Szent II. János Pál pápa győri látogatásakor hosszan imádkozott a kép előtt.^[4][5][6]
-Apor Vilmos Győrbe kerülve az első körlevelében hirdette: „A lelkekért való munka, a lelkek iránt való szeretet és lángolás, az a vágy, hogy »mindenkinek mindene« legyen, teszi a papi életet széppé és minden áldozatra képessé.”^[7] Nagypénteken, asszonyok, lányok védelméért érték a halált okozó lövések. A pálmaág a keresztény jelképrendszerben az élet győzelmes befejezésének, a vértanúságnak a szimbóluma.
A Nap Krisztust, a Hold Szűz Máriát, a csillagok Isten hatalmát jelképezik.
-A Püspökvár a Káptalandombon áll, a bazilika mellett Győr egyik legősibb műemléke.^[8]
A címer alatti latin felirat is a Győri Egyházmegyére és történetiségére utal: „Dioecesis Iaurinensis 1001”^[9]

---