Az érdi temetőben kerestem a Kegyeleti emlékművet, mely Eőry Emil érdi szobrászművész alkotásai között szerepel, de már csak a helyét leltem meg, a temetői irodában kapott tájékoztatás szerint. Megtudtam, hogy néhány éve elbontották balesetveszély miatt, mely a fa korhadása miatt állt elő.

A jelzett forrásokban megtalálhatjuk, hogy Eőry Emil alkotása 1993-ban készült. Egy hat méteres fa lángnyelv, s körülötte négy faoszlop emlékjel, a római katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó vallás szimbólumai. A fa emlékmű mérete 600 x 700 x 700 cm. Az alkotó művész 2009-ben kiadott albumában olvasható, hogy egy impozáns módon megfaragott, fából készült lángnyelv, ugyanott archív fénykép is látható. ^{[1] [2] [3]}

Következőkben a teljes emlékmű leírását is olvashatjuk, a Kegyeleti emlékmű 1993. április 30-i avatásáról, mondanivalójáról és leírásáról szóló archív újságcikkben. Ebből idézek:
„Pünkösd vasárnapján, az érdi temetőben avatta fel — számos érdeklődő jelenlétében — Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára Eőry Emil szobrászművész kegyeleti emlékművét. — Ez a monumentális alkotás a két világháborúban elesetteknek állít emléket, de ezen a helyen gyertyát gyújthatunk azokért is, akik máshol, idegen földben, ismeretlen sírban nyugszanak — mondta Harmat Béla polgármester.
A polgármester köszöntő szavai után Katona Tamás beszélt a két világháború szörnyűségeiről, ennek következményeiről: a rengeteg hadiárváról és hadiözvegyről, akiket a szorgalom és a remény —- hogy hozzátartozójuk elvesztése nem volt hiábavaló — állított talpra.
— Ez a lángot ábrázoló emlékmű is ezt a reményt szimbolizálja — mondta Katona Tamás. — A körülötte lévő — a lángra mutató — négy emlékjel (a római katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó vallás szimbólumai) pedig az emberek összefogását a békéért. Célunk olyan országot létrehozni, amelyben hasonló emlékművekre a jövőben nem lesz szükség. Ez a huszadik század emlékműve, érezze mindenki a magáénak — mondta.” ^[4]

---