Celldömölköt szokás magyar Máriazellnek is hívni.
A máriazelli bazilika mintájára 1746-48 között épült fel a búcsújárótemplom.^[1]
Mindszenty József 1948. szeptember 12-én látogatott Celldömölkre.
„A katolikus főpap az emlékirataiban mindössze két helyen tesz említést Celldömölkről. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a negyvenes évek végén az ellene és hívei ellen szervezett akciók tucatnyi helyen szinte forgatókönyvszerűen ismétlődtek meg. Így ír erről:
»A kommunisták jól tudták, hogy mi mellett tettünk tanúságot. Ezért zavarták és akadályozták, ahol lehetett a nagyszabású ünnepségeket hatósági intézkedésekkel és rendőrségi erőszakosságokkal. A zarándokoknak sokszor vasúti jegyet sem adtak ki, csökkentették a szerelvények és a vasúti kocsik számát; hogy lovas kocsit se vehessenek igényben a Mária-napokra igyekező hívek „lószemléket” rendeltek el. Lefoglalták a teherautókat. Az is előfordult, hogy járványos betegségre hivatkozva, hatóságilag megtiltották egy-egy vidéken minden közlekedést. Celldömölkön szeptember 12-én karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarándokokat a várostól. Csak a templomban tarthattunk szentmisét, miközben a tűzoltók sárga folyadékot fecskendezve kocsival járták körül a templom környékét«.”^[2]
…
„Trágyalével permetezték körbe a templomot és a teret, igen kellemetlen szagot árasztott, odabent is éreztük.
Ahogy a prímás kijött a templomból, felbőgtek a teherautók és óriási robajjal elindultak felénk. Félelmetes látvány volt, az emberek alig tudtak félreugrani a járművek elől. Mindszenty közben osztotta az áldást. Körülbelül az út közepén lehetett, amikor a közelébe ért az autókból alakult oszlop eleje. A hercegprímás nem hátrált egy lépést sem, megállt és szembefordult a teherautókkal.”^[2]

A szentély mellett állított domborműves emléktábla Németh Mihály szignóval és évszámmal jelezett alkotása. Felirata: „Mindszenty bíboros, ki híveidet rózsafüzéres búcsúkra vezetted, segíts meg minket!”

---