Győrvár település az 1706. november 6-7-i győrvári csatáról neveztes. Ez a csata a Béri Balogh Ádám és Bezerédy Imre által vezetett kuruc sereg egyik jelentős stratégiai győzelme volt. A csatában a Horvátország felől betörő labanc sereg legyőzésével megakadályozták, hogy Heister Hannibal csapatai egyesüljenek a Stahremberg Guidó vezette labanc csapatokkal.
"Császári részről körülbelül ötezer, míg magyar oldalról mintegy négyezer katona vett részt az ütközetben. (...) A győzelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy továbbra is kuruc kézen maradt a Dunántúl. A csata hőséről, a kuruc rohamot vezető Béri Balogh Ádámról iskolát, utcát, sőt tánccsoportot is elneveztek. A csatáról Győrvár település már az 1930-as évektől megemlékezett. 1932-ben avatták fel a kuruc emlékművet. Az 1960-as évektől a megemlékezések sporteseményekkel egészültek ki. A kuruc kupát kézilabdások és futballisták számára írta ki a település. A 70-es évektől az 1706 méteres kuruc futással bővült a megemlékezés. 1980-ra új emlékmű készült. 2003-tól a helyi civil szervezet szervezésében fesztivállá alakult a megemlékezés, ünnepi misével, látványos felvonulással, színvonalas programokkal." ^[1]
A Rákóczi-kultusz is érthetően erős a településen. A Kuruc Hagyományőrző Napon 2020-ban a Kuruc Emlékparkban, a település határában a vezérlő fejedelem egész alakos szobrát avatták fel. A tölgyfából készült szobor alkotója a hegyhátszentpéteri fafaragó, Bene László. ^[2]
II. Rákóczi Ferencet határozott, fejedelmi pózban ábrázolta az alkotó, a fa védelmére díszes tető is került a szobor fölé. A park egésze szép, rendezett.

---