Fraknó a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része, addig a Nagymartoni járáshoz tartozott.^[1]
Az 1700-ban épített Keresztút első stációjának domborműves ábrázolása a 13. században épült, később többször átépített, az Esterházy-család birtokához tartozó Szűz Mária mennybevétele titulusú templom homlokzatán látható.^[2]
A keresztutak tizennégy stációs világméretű elterjedése Porto Maurizio-i Szent Lénárd nevéhez fűződik.^[3]
Több helyen is ábrázolt a XV. stáció, ahol Krisztus feltámadását (pl.: Fertőd-Eszterháza) látjuk. Arra is van példa, ahol -szám megjelölés nélkül- az utolsó vacsora jelenete ábrázolt, például Boldogasszonyban (Frauenkirchen), Márkón.
Ilyen a fraknói Keresztút is, ahol a Rozália-hegységben álló Rozália stációs kápolna fülkéjében Jézust látjuk az Olajfák hegyén.
Jézus kínszenvedésének kezdete…
Jézus térdre hullva imádkozik, vérrel verítékezik az Olajfák-hegyén…

„Akkor Jézus elment velük egy majorba, amelyet Getszemáninak hívnak, és azt mondta a tanítványoknak: »Üljetek le itt, amíg én elmegyek oda és imádkozom.« Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, s elkezdett remegni és gyötrődni. Akkor azt mondta nekik: »Szomorú az én lelkem mindhalálig. Maradjatok itt, és virrasszatok velem.« Egy kissé előbbre ment, arcra borult és így imádkozott: »Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te.«”^[4]

---