A fotómozaik a Modellház első emeletére vezető lépcsőjének falát díszítette. A különböző méretű, stílusú, korú női alakokból és a francia kártya pikk szimbólumából álló színes kerámia kompozíció Erdély Miklós építész, képzőművész készítette.
A mozaik ma már nem látható, Modellházból illatszerszalon lett, az átépítés során a mozaik megsemmisült. ^[1]

" A fotómozaikot rendkívül egyszerű eljárással készítik. Felnagyítják a fényképet a kívánt méretre, majd a Szentendrén gyártott kerámia-mozaikból sorról sorra, a megfelelő tónusok kiválasztásával „letakarják” a fotót...." ^[2]

"....Az eltüntetett monumentális mozaik nem akárkinek volt az alkotása: Erdély Miklós készítette a hetvenes évek elején. A magyar avantgárd legendás alakja 1966-ban dolgozta ki és az 1967-es BNV-n mutatta be a nagy falfelületek gyors beburkolására alkalmas, a raszteres képfelbontáson alapuló fotómozaik technikát, amelyet Fényképfelvétel vagy más ábrázolások áttétele az eredetivel azonos megjelenésű mozaikburkolatokra címmel az Országos Találmányi Hivatalhoz is benyújtott. Nem sikerült szabadalmaztatnia az eljárást, visszautasították „azzal a nevetséges érveléssel, hogy mind a fotó, mind a mozaik ismert műfaj, így azok ötvözete sem lehet újdonság”2, újítási javaslatként azonban munkahelye, a Budapesti Építőanyagipari Ktsz (BÉPA) 1967-ben elfogadta, majd alkalmazta a technikát. Az építész végzettségű, több tervezőirodát is megjárt Erdély 1963-tól művészeti vezetőként, majd burkoló részlegvezetőként dolgozott a szövetkezetnél, amelynek fő profilját az épületipari kerámiagyártás jelentette. Ezt a munkát Erdély alapvetően pénzkeresetként fogta fel, amely egyúttal az örökös kísérletező-újító hajlamának is kiválóan megfelelt....
... A legértékesebb fotómozaikot, az egykori Felszabadulás téri Modellház számára 1973. körül készültet az üzlet Parfümházzá történt átalakításakor megsemmisítették. A különböző korokból származó női portrék együtteséből komponált mozaik valódi montázs volt. Volt benne valami abból, amit Erdély Bálint Endre fotómontázsai kapcsán írt az „átrendezett valóság képéről”, a montázsról, melyet a lelki intelligencia megnyilvánulásának tartott, s melynek alapvető műfaji hatástényezője a „valóságtól eltérő lépték és aránykeverés”....... " ^[1]

---