Az 1888-ban épült kastély tervezője az aradi születésű Czigler Győző volt, aki éppen ekkor, az 1880-as évek végén kezdett szakmailag is egyre elismertebb építész lenni a fővárosban. A villa építtetője Piufsich Lajos, az ország első pénzintézetének, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár főpénztáros-helyettese volt. A váci kastély és birtok a felesége tiszteletére a Kláraháza nevet kapta és kezdetben csak nyáron használta a család, holott a 380 négyzetméteres épületben 9 szoba, 1891-től pedig már villamos áram is volt. Tragikus mellékszál, hogy Piufsich Lajos éppen ebben az évben szilveszterkor követettel el pont itt a váci lakásában öngyilkosságot, mivel elsikkasztotta a takarékpénztár vagyonát.

Felesége két év múlva férjhez ment, fia a szégyen miatt nevet változtatott. A birtok az örökösöké lett, ám hosszú ideig kézről kézre járt a tulajdonjog. Az I. világháború előtt lett a Marx család a birtokos. Csákányi Marx János haláláig, vagyis 1924-ig élt itt és a világháború ideje alatt hadikórházzá alakíttatta a kastély egy részét. Marx özvegye azután szesz- és ecetgyártó üzemet létesített a birtokon. A II. világháború utáni államosítás keretében a Váci Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának a központja lett. Sajnos az épület az idők során fokozatosan veszített eredeti értékéből. A nyugati oldalon álló tornyát lebontották, részben boltozatos belső tereit feldarabolták, íves ablakait egyenes záródásúakra cserélték. 1994-től a birtok egy agrárcég tulajdonában áll és folyamatosan pusztul.

A kastély keleti homlokzatán, egy fülkében álló szobor alkotója ismeretlen. Nem tudni, vajon egyidős-e a kastéllyal, vagy a később tulajdonosok állították be a falba. Mindenesetre a nagyjából embernagyságú, tunikát és szandált viselő, szakállas férfi az egyik kezében egy köteg búzakévét, a másikban pedig egy fejszét tart, így tekint le komolyan az egykori pompás kert vendégeire.

---