Diákcsoporttal jártunk a zalaegerszegi Keresztury-házban, ahol a megyei könyvtár munkatársa, Nitsch Erzsébet bemutatta a házat, és a költő zalaegerszegi kötődéseit.
Keresztury Dezső (1904-1996) Zalaegerszegen született 1904-ben. Iskoláit is Zalaegerszegen végezte, édesapja a város polgármestere volt néhány évig. Anyai ágon a család Nemesgulácshoz kötődött, ahol ifjúkorát töltötte Keresztury, miután édesapja 1918-ban tragikus körülmények között elhunyt. Budapesten szerzett magyar-német szakos tanári diplomát, hosszabb időt töltött feleségével Berlinben. Hazatérve rövid ideig miniszter is volt. Irodalomtörténeti munkákat, fordításokat adott ki, költeményei is jelentősek. A Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője volt. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el munkásságát. ^[1]
Szülővárosával a kapcsolat életében mindvégig fennállt. Szoros barátság kötötte Németh János keramikushoz. A hetvenes évek végén a Jánka-hegyen álló családi "villát" a városnak adományozta, azzal a kitétellel, hogy itt alkotóházat hozzanak létre. A házban máig is megvan az egyszerű kis szoba, konyha, fürdőszoba, amely az itt megszálló művészek kényelmét szolgálta. Keresztury maga is itt szállt meg, amikor Zalaegerszegre látogatott. Az 1904-ben épült ház, ma emlékház. Keresztury Dezső saját bútoraival berendezett emlékszoba, illetve könyvtárának egy része található itt. ^[2]
Az egyik kis komódon áll Keresztury Dezső mellszobra, amely a balatonfüredi Sigmond Olivér munkája ^[3]. Sigmond nagy tisztelője volt Kereszturynak, ezért készítette el mellszobrát. A szobor az emlékház kialakításakor a 90-es években került ide. Azóta is itt van, a szobor mellett egy gyertya a kegyelet jelképe, illetve a ciklámen, amely Keresztury Dezső kedvenc virága volt. ^[2]

---