A bihari település az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékkertet hozott létre a település fő utcájának egyik frekventált helyén, benne emlékfákat ültettek a lakosok. Viszont a 140. évfordulóra újabb kezdeményezés indult a faluban - amely kisnemesi település lévén sok nemzetőrt adott a hazának - egy emlékmű felállítására. Avatásáról így számol be a falumonográfia: "1988. ápr. 25-én a Kodály Énekkar és a Honismereti szakkör vezetői - Szathmári Károly és Diószegi Lajos - az 1848/49-es szováti honvédek névsora birtokában emlékmű felállítását javasolták a községi tanács vezetőinek, amit azok el is fogadtak. Az emlékoszlop állítás gondolatának megnyertük a község lakosságát, az állami-, társadalmi-, gazdasági-, kulturális szerveit, a községből elköltözött egykori szovátiakat, Hajdúszoboszló város és Hajdú-Bihar megye állami, honvédségi és kulturális szerveit. A lakosságtól a volt szovátiaktól kért anyagi segítséggel elkészült emlékoszlop leleplezésére 1988. szeptember 29-én a pákozdi csata napján került sor." Az avatóbeszédeket Mózsik László tanácselnök, Majoros László mérnökezredes tartotta, míg a honvédek névsorát Diószegi Lajos olvasta fel.^[1]
Az emlékoszlopot Kurucz Imre berettyóújfalui szobrászművész készítette, alkotása szerepel művei listáján.^[2]
A műkő emlékoszlop egy stilizált kopjafát ábrázol, három oldalán a szováti honvédek névsora olvasható, míg előoldalán a "Szovát 48-as honvédeinek a hálás utókor" felirat és bronz domborművön egy keresztbe tett kardpáron lévő honvédsapka és babérkoszorú látható.

---