Az Ostffy család neve elsősorban Ostffyasszonyfához kötődik. Az ottani evangélikus templom 1917-ben épült. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy az előző században élt Ostffy Sándor a szomszédos Csönge evangélikus temploma mellett választott magának sírhelyet. A síremléken a család neve alatti felirat ma már nehezen olvasható. Ostffy Sándor 1814-ben született, 1845-ben Vas vármegye szolgabírája volt. Részt vett a szabadságharcban, ahol megsebesült. 1857-ben halt meg. Az évszámból (1857) következik, hogy az emléket neki állították, de később ebben a sírban temették el feleségét, Ferenczy Máriát és fiát, Ostffy Miklóst is.^[1]
Öntöttvas mirtuszkoszorú fogja egybe a síroszlop fontosabb díszeit:
- alul áldást osztó kezek (a háttérbe - kőbe vésve- a harmónia jele),
- az Ostffy család címere,
- az 1857-es évszám.


Az "OSTFFY CSALÁD SÍRBOLTJA" felirat alatt Berzsenyi Dániel "Felsőbüki Nagy Pálhoz, az országgyűlés alatt" című versének harmadik versszaka olvasható^[2]:

"A derék nem fél az idők mohától:
A koporsóból kitör és eget kér,
Érdemét a jók, nemesek s jövendő
Századok áldják."^[3]

---