A volt Katonai Akadémia kőből épített kerítésének falán piros-zöld háttérszínekben arcképek és fekete és fehér betűkkel írt szöveg látható a villamosról. Legutóbb, amikor arra jártam, leszálltam a villamosról és fényképeztem. Az Akadémia villamosmegállótól a Hidász utcáig a kb. 250 méter hosszú falon Déry Tibor, Czimer Tibor, Márton Erzsébet, Mansfeld Péter, Nagy Imre, Gimes Miklós, Vásárhelyi Miklós, Halda Alíz, Fónay Jenő, Bibó István, Dudás József, Szabó János, Berecz György, Ekrem Kemál, Losonczy Géza arcképei láthatóak, a nevek mellett születésük és haláluk éve, egy-egy idézet és róluk egy rövid ismertető olvasható. Nem minden nevet ismertem, ezért elkezdtem rákeresni a nevekre. Vannak közöttük, akiket kivégeztek az 56-os forradalmi tevékenységükért, vannak, akik a Széna-téri felkelők tagjai voltak. Van, aki Nagy Imre újratemetését szervezte, van, aki az újratemetésen beszédet mondott. Nem tudom, hogy ki készítette, sem azt, hogy mikor.
Nem mindenkit sorolok fel, akinek az arcképe látszik, mert nagyon hosszú lenne a leírás.
Az arcképek:
Márton Erzsébet tagja volt egy Széna-téri csoportnak, aki letartóztatta Marosán Györgyöt „egy kicsit csodálkoztam is, hogyan lehet az, hogy ez a meglett ember egy taknyos lánnyal szemben nem kérte ki magának az egészet. Őszintén megmondva, így, felnőtt ésszel visszagondolva, de mint fiatal lány is úgy képzeltem el, hogy egy ilyen személyiség, akinek ilyen magas beosztása van, az majd tiltakozni fog.” ^[1]

Déry Tibor író neve mellett az idézet „Óvjátok a forradalmat!” című irásából van: „ Évek óta kétségbeesve figyeltem a magyar ifjúságot: ájultan hallgatott. Október 23-án felállt, és helyreütötte a nemzet becsületét.”^[2]

Czimer Tibor Széna téri felkelő volt, halálra ítélték, kihallgatásán mondta: „Kijelentem, hogy a Nemzetőrségbe az akkori kormány rádiófelhívására léptem be, semmiféle törvénytelenséget, terrorcselekményt sem én, sem a csoportom nem követett el azon idő alatt, amíg fegyver volt a kezünkben”. ^[3]

Mansfeld Péter Széna téri tevékenységéről vallotta: „Szabó bácsinak esküt tettem arra, hogy életem végéig védem a hazát.” ^[4]

Nagy Imre arcképe mellett az utolsó szó jogán elmondott szavai:
„Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell.” ^[5]

Gimes Miklóst „Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt végeztek ki 1958. június 16-án. A Nagy Imre-per harmadrendű vádlottja lett. A Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa 1958. június 15-én ítélte jogerősen kötél általi halálra.” ^[6]

Vásárhelyi Miklós Nagy Imre újratemetésén 1989.június 19.-án mondott beszédet, melyből az idézet: „A magyar név történelmünk során soha nem csillogott oly fényesen, mint az 1956-os forradalom napjaiban”. ^[7]

Halda Alíz Gimes Miklósnak, a menyasszonya volt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság vezetőségi tagja volt. Részt vett Nagy Imre és mártírtársai, köztük Gimes Miklós újratemetésének szervezésében. Egy interjúban mondta: „Egyértelművé válik a meggyőződés, hogy ez az ország 56-ban az emberméltóság forradalmával vívta ki a maga becsületét, Európa és a világ becsülését.” ^[8]

Fónay Jenő a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének örökös elnöke volt, a Széna téri ellenállók helyettes parancsnoka. ^[9] Az idézet „1956. OKTÓBER 23.” című verséből való:
„Egy nagy akarat, szent eskü
a sok fiatal torokból
mint valami henger
s mikor kart a karban elindultunk
a tábornok felé
hullámzott az élő tenger.”

---