Az emlékműnek volt előzménye, mivel a megyeszékhelyen, a temetőben már 1915-ben állítottak egyet a háború áldozatai számára. 1925-ben azonban egy hősi szobor terve került napirendre. Az ügy véghezviteléhez létrehoztak egy “hősi emlék szoborbizottságot”. Három neves szobrász kértek fel: Kisfaludy Stróbl Zsigmondot, Szentgyörgyi Istvánt és Sidló Ferencet a tervek elkészítésére, amiket kiállításon mutattak be. A szoborbizottság döntése szerint Szentgyörgyi Istvánt bízták meg az emlékmű elkészítésével és a Tisza István teret jelölték ki helyszínként.

"A művész a szoborcsoportot egyetlen kődarabból faragta ki. 1926 májusában kezdett hozzá a kb. 6 köbméteres kőtömb megmunkálásához. Szolnokon a szobor fogadására a Tisza István téren egy 5,6 m x 5,4 m-es betonalapot készítettek."
Az avatás menetét, vendégek névsorát és a felszólalókat a kapcsolt lap leírása részletezi.^[1]

Az viszont új információ, hogy a helyiek által "Meztelen szobornak" nevezett alkotás felállítása előtt, még 1926-ban részt vett az ún. akt-kiállításon, ahol a fő helyet foglalta el a szoborcsarnokban, így el. Gách István szobrával a kiállítás két legnagyobb méretű szoborcsoportjával vettek részt.

Az alkotásról írja Ybl Ervin: "Szentgyörgyi itt is inkább a részleteknek, a tiszta plastikai mintázásnak mestere, mint a compositiónak. Különösen az álló alak feje sikerült kiválóan. Természetes elevensége megkapó. "^[2]

---