Davidovics Pál 1808-tól az 1814 február 20-án bekövetkezett haláláig Komárom várának főparancsnoka volt.^[1] A szerb templom udvarán temették el. Síremléke 1825-ben már biztosan állt. Feliratát Holéczy Mihály közölte a Tudományos Gyűjtemény 1825. évi 5. számában. Azt is hozzáteszi, hogy a táblán olvasható latin nyelvű dicsvers szerzője Kolmár József komáromi református lelkész.^[2]
A síremléket több XIX. századi forrás is említi. A komáromi bencés gimnázium 1895/96-os értesítőjében például ez olvasható: "Davidovics Pál térparancsnok, kinek szép síremléke a helybeli görög-keletiek templomának bejárata mellett látható".^[3]
Az 1903-4-es felújítás után 1914. február 18-án (újra) felavatták, és átadták a görögkeleti egyház gondozásába. Az akkor megjelent tudósítások kicsit félrevezetőek, mert az tűnik ki felőlük, mintha akkor állították volna.^[4] Ebből adódhat a Pallas Nagylexikon téves adata is ("1904 febr. 18. Komáromban síremléket állítottak neki.")^[5]
A síremléket Dunaiszky Lőrinc készítette.^[6]
A fenti adatokból az következik, hogy valamikor 1814 és 1825 között készült.
Az elhunyt érdemeit a szarkofágra helyezett tábla sorolja fel. Mellette páncélos vitéz tartja kezében a Davidovics család címerét. A félkör alakú fülkében elhelyezett oroszlán a bátorság szimbóluma. Legfelül a hadi dicsőség jelképei láthatók.
Nádai Pál művészettörténész a Pester Lloydban 1917-ben megjelent tanulmányában ezt az "egyszerű és grandiózus" művet az empire stílus jellegzetes alkotásaként ismerteti.^[7]

---