A Szent Flórián görögkatolikus templom négy üvegablakát színes üvegablakokra cserélték, melyeket Kocsis Fülöp érsek-metropolita áldott meg 2020 november 22-én. ^[1]
Az üvegablakokon két-két szent látható. A jobb oldali két ablak Árpád-házi Szent Margitot, Árpád-házi Szent Piroskát, Nagy Szent Bazilt és Aranyszájú Szent Jánost ábrázolja.
Az üvegablakokat a vasárnap délelőtti két liturgia után fotóztam.

A férfi szentek érseki omofort viselnek. „A Szentatya által megáldott érseki omofor (széles, mindkét vállat átfogó, elől hátul hosszan lecsüngő ruhadarab)…..Az omofor a püspökök három csíkkal díszített rendi jelvénye, amely kifejezi az egyházi rend három fokozatát (diakónus, pap, püspök). Amikor az omoforra egy negyedik csík is rákerül, ez a metropolitai címet jelképezi.”^[2] Az omofort négy kereszt diszíti, kettő elől a vállon egy-egy az omofor elől és hátul lecsüngő végén.
Kezükben könyvet tartanak.
Nagy Szent Bazil jobb keze áldásra van emelve.
„áldó keze a gyűrűs és hüvelykujj összeérintésével Jézus Krisztusra, a másik három ujj felemelésével a Szentháromságra utal. ^[3]
Szent Margit kezében koronát tart, utalva arra, hogy két király házassági ajánlatát is visszautasította.
Szent Piroska kezében irattekercset tart, utalva arra, hogy „ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat.” ^[5]

Az üvegablakok felső részén az egyenló szárú kereszt, görög kereszt fölött IC XC, alatta NI KA betűk vannak. Az IC XC krisztogram, mely Jézus nevének a rövidítése (görög: Ιησούς Χριστός - Iszosz Hrisztosz). A NIKA görög szó, jelentése győz.
Az
IC XC
NI KA
együttes jelentése Jézus Krisztus győz!^[3]

Az ábrázolt szentek:
Árpád-házi Szent Margit (1242 –1270) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya.
Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént. XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté.”.^[4]

Szent Piroska (1088–1134) Árpád-házi magyar királylány, Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya, Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Őt Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták.
1104-ben (vagy 1105-ben) eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akivel 1105- 1106 fordulóján össze is házasodott. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréne (Irén) nevet kapta.
Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette, ugyancsak szentjei közé sorolja.” ^[5]

Nagy Szent Bazil,” magyar egyházi nevén Nagy Szent Vazul (329/330 – 379) az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője, a keleti típusú keresztény szerzetesség egyik kialakítója volt. Egyike a 3 kappadókiai atyáknak.”^[6]

Aranyszájú Szent János, Khrüszosztomosz János „(344–347 között – 407) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka. Az ékesszólásáról híres Jánost halála után (néhány forrás szerint még életében) chrysostomosnak, aranyszájúnak nevezték. A keleti katolikus egyházak és az ortodox kereszténység a három szent főpap közé sorolja Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely mellett.”^[7]

„Legtöbbször Nagy Szent Vazullal és Nazianzi Szent Gergellyel együtt, görög püspöki öltözékben, palliumban, magas homlokkal és rövid szakállal ábrázolják kezében könyv vagy irattekercs.” ^[8]

Köszönöm Makláry Ákos parókus úrnak a hozzájárulását, hogy az üvegablakokat bemutathattam.

---