Sopron - Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város. ^[1]
A Hűségkaputól, Sopron jelképétől a Tűztoronytól egy kőhajításnyira találjuk a Szent György-templomot.
Építése 1393-ban kezdődött.^[2]
IX. Bonifác pápa 1398-ban, mint felépült kápolnát említi, melyet Schmuckenpfennig János és nővére építtetett Szent Margit és Szent György tiszteletére.^[3]
Jóval később az evangélikusoktól visszaszerzett templomot 1674-ben Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta. Szent György utcai homlokzata 1714-re készült el, amely „a jezsuiták római főtemplomának, az Il Gesúnak a hatását erőteljesen tükrözi. (…) A jezsuita rend feloszlatása után 1773-ban a templomot a Társaskáptalan kapta meg.”^[2]
Ekkortól hívják Dómtemplomnak.

A kapuzatok fölötti gótikus domborművek a templom építésével (1398) egyidősek.
A két bejárat között nyíló köríves záródású, kagylódíszes fülkében a Megváltó Krisztus életnagyságú szobra áll.
A homlokzat szoborfülkéiben Szűz Mária és Szent József látható. Mindhárom szobor 1716-ban készült.^[2]
A bal oldali fülkében Szent József, Jézus nevelőapja egészalakos, a közelmúltban restaurált szobra áll.
Szent József attribútumai közül itt a virágzó liliomot tartja a kezében.
Szent Józsefet „Védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.”^[4]
„A hagyományok szerint a királyi fehér liliomot a húsvét virágának is nevezik, az örömet, a reményt és az életet jelképezi.”^[5]
Szent József ünnepe március 19-én van.

---