A Hotel Duna InterContinental (ma Marriott), Finta József tervei szerint 1969-ben épült. A szálloda a háború utáni budapesti szállodaépítési program második, és sokáig a legnagyobb megvalósult létesítménye. ^[1]
A szállodát számos műalkotással díszítették, de ezeknek a nagy része később már nem felelt meg az új stílusnak, ezért lebontásra kerültek, vagy eltakarták. Szerencsére ismét találtam olyan képeket, amin egy már lebontott alkotás látható.
Pécsi László Munkácsy Mihály-díjas textiltervező faliszőnyege a liftek fával borított folyosóját díszítette, ami fehér alapon népművészeti motívumok felhasználásával készült. A négy különböző kompozíció valószínűleg a földszinti falon volt elhelyezve.
További sorsukról egyelőre nem találtam adatot.

"Megnyílt a Hotel Duna Inter-Continental
1969 szilveszterét emlékezetes dátumként jegyzik majd fel a magyar idegenforgalom és vendéglátás történetében. E napon avatták fel és adták át rendeltetésének — a szakemberek egyöntetű kifejezésével élve — Budapest új építészeti gyöngyszemét: a Hotel Duna Inter-Continentalt....
... A szálloda épületét, helyiségeit művészi dekorációk díszítik. Kiváló művészek alkotásait helyezték el a hallban, a termekben, a lépcsőházakban...." ^[2]

"... A textil- és szőnyegművé­szet különösen nagy hang­súlyt kapott ezen az iparmű­vészeti kiállításon. Lágyságát, meleg színeit, fantáziadús or­namentikáját, térkitöltő, fel­oldó szerepét célszerűen al­kalmazták. A felvonó előteré­ben lévő folyosón Pécsi László népművészeti motí­vumok felhasználásával ké­szült szőnyegei tagolják a fa­lat. A legfelső szinten ugyan­csak az ő munkáival találja szemben magát az ember. Ez a három aranyszínű, zöld és lila szőnyeg vezeti, kalau­zolja el a vendéget a Night Clubba,..." ^[3]

---