Már évek óta ismert tény, hogy Csákberény, a kicsiny vértesi falucska nemcsak festői természeti környezetével vonzza az arra látogatókat. A "Földből kitörő metrókocsi" installációval kezdetét vette valami modern, kortárs dolog. A mögötte lévő régi épületeket már évek óta újítja fel Dobos Tibor és Skoglund Christofer, akik beleszerettek az épületegyüttesbe és nagy álmokat szőttek. Egy közösségi létrehozása a cél, ahol rendezvényeket, kiállításokat, esküvőket lehet tartani.^[1]

"Dobos Tibor, a „Na Mi Újság Wágner Úr?” Kulturális és Sportegyesület elnökének felkérésére Ujházi Péter egy grandiózus kerámiakompozíciót tervezett erre a különleges helyszínre. A kültéri munka megalkotásában teljesen szabad kezet kapott, így korábbi festményeinek fő figuráit gondolta újra és formálta át térbeli alkotássá. A két falfelület három szereplője: a Csiga (1988), a Festő és vasutak (1991) című festmények és a Megyek Nadapra (1996) című tusrajz kerámia parafrázisai lettek."

A malomépület nyugati homlokzatára már 2020-ban felkerült a kerékpárost ábrázoló kerámia alkotása, melyet jó egy évvel ezelőtt mutattam be és a kapcsolt műlapon megtekinthető. A 2021-es év során nem nagyon volt lehetőségem eljutni a településre, de az év végén Győrből tartottam hazafelé és egy hirtelen jött gondolattól no és persze kíváncsiságtól vezérelten kanyarodtam le Sörédnél a 81-es főútról Csákberény irányába. Nagyon megörültem, amikor észrevettem, hogy felkerült a következő alkotás is az épületre. Fényképezőgép természetesen akkor nem volt nálam, ezért az újév elején ismét volt oda egy utam.

Saját szavaimmal és gondolataimmal kicsit nehéz lenne összefoglalni a látottakat, ezért inkább Ujházi Péter beszámolóját idézném:

„Ezeknek az alakoknak a megjelenítésében az a fontos, hogy mozgásban vannak, jönnek-mennek. A festő akkora lendülettel lép, hogy a hóna alól kipotyognak a képek, ezeket hagyja el maga mögött. Mivel dobozmunkákat is készítek, a másik alak hátára dobozok kerültek, amiben saját háztartását cipeli a saját világkörüli utazásához. A biciklis figura pedig azért került oda, mert a mai napig biciklivel közlekedem, ez több képemnek is fontos témája. Reméljük, hogy sok túrázó és utazó figyelmét felkeltik majd ezek a különös figurák, és szívesen megállnak majd, hogy közelebbről is megnézzék őket.
...
Ezeket a nagyméretű kerámiaalakokat Korompai Péter keramikusművész udvarán mintáztam egy nyitott fészerben, az ő szakmai együttműködésével. A harmadik figura számára egy újabb fészert kellett építenie, mert a két nagyobb már nem fért el egy fedél alatt. Az alapanyag, amivel dolgoztam, fagyálló samottos agyag volt, összesen 2,5 tonna agyagot használtunk fel a munkához.

Miután elkészültem a mintázással, Korompainak úgy kellett feldarabolnia a figurákat, hogy száradás után beférjenek a kemencébe az úgynevezett zsengélésre. Ez után következett a festés, majd a készre égetés. Csak hogy el lehessen képzelni: a legkisebb figura magassága 3,6 méter, a nagyobbé pedig több mint 6 méter, a lépő figura hosszával pedig meghaladja a 8 métert is! Ehhez a hatalmas munkához elengedhetetlen volt Korompai hatalmas szakmai tudása és gyakorlata. Hónapokon át csupa izgalom és agyag volt minden!”^[2]

A két művész szignója több helyen is megtalálható az alkotáson. A kerámiafigurák térmezejébe eső ablakok - ahogy jelen esetben a hátizsák helyén egy bedeszkázott ablak látható - a későbbiekben színes üvegablakokkal lesznek kiegészítve és teszik teljessé a kompozíciót.^[2]

Ujházi Péter közösségi oldalán sok-sok szép werkfotó található az alkotások készítéséről. Látható, hogy a harmadik figura is elkészült már, bízom benne, hogy nemsokára felhelyezésre kerül és arról is lesz lehetőségem beszámolni a Köztérkép oldalán!

---