Pataky Andor sokszínű és tehetséges művész volt. Az 1930-as években ismert volt már budapesti paloták, a zalaegerszegi vármegyeháza, a rendőrségi palota szobrászmunkái révén, de kiállításain kisplasztikák, akvarellek egyaránt helyet kaptak. A harmincas évek közepétől - talán anyagi okok miatt is, illetve a megrendelők igényeihez igazodva - hősi emlékműveket készít Zala megye több településén. Kávás község hősi emlékművét 1938-ban készítette el. " Emlékművei, miként a műfaj legtöbb alkotása, a közhelyes toposzok sorába tartozik, és középszerű alkotásnak mondhatóak. Hiányzik belőlük az az intuíció, kellem, ami kerámiáit és akvarelljeit olyan közkedveltté tette. Ki kell ugyanakkor mondanunk azt is, hogy nem csupán a hősi emlékmű műfajának a művészet voltaképpen határterületeként történő elhelyezkedése, és a megrendelők viszonylagos művészi igénytelensége az oka annak, hogy köztéri szobrait kvalitásukat tekintve kisplasztikái mögé kell sorolnunk. Pataky szobrászi felkészültsége révén alapvetően nem köztéri feladatok igényes, magas színvonalú megoldására volt hivatott." ^[1]
A kávási emlékmű sokféle motívumot, jelképet használ. Középpontjában a harcoló katonák alakja látható. Felettük pajzson harci sisak, vaskereszt és kard.
Az emlékmű avatására 1938 szeptemberében került sor tábori mise, a leventezenekar Hiszekegye és ünnepi beszédek kíséretében. ^[2]
A dombormű előtti táblán a címer és Magyarország ábrázolásai mellett olvasható az első és a második világháborúban elesett hősök névsora.

---