Új zsinagóga festett üvegablakai

Szeged, Jósika utca 10.
További képek a Fotólistában

Szeged
Jósika utca 10.
Az Új zsinagóga belső terében

Felállítás1902

Róth Manó Emánuel (üvegművész)

Nem köztéri:Templombelső
Cedrus
2021.10.04. 12:36
A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján. A világot szimbolizáló kupolabelső a zsinagóga legszebb része. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó munkája.
A zsinagógai év ünnepi ciklusának ábrázolása látható mindkét hosszanti oldalon elhelyezett ablakokon.
I. A munkanap
„Tövist és bogáncsot növeszt majd neked, és enni fogod a mező füvét. Arcod verejtékében fogsz kenyeret enni.” bibliai vers ábrázolása. " A középső ablakban egy arab faeke a búza-kalászok között, mindkét oldalán pedig bogáncs (Eryngium)
látható. A középső oromzaton az imaszíjak és a szemlélő rojtok, jobbra és balra kis gyűjtő edények helyezkednek el."
II. A sábát
"Jobbra: a péntek este. Egy sábáti mécses, alatta két sábáti kenyér és egy kis kidus-serleg. Középen: egy sábát délelőtti kép. Egy nagy kidus-serleg (Strauss gyűjteményéből), felöltöztetett tóratekercs szent edényekkel. Balra: a sábát kimenetele. Fűszerszelence, két égő fonott gyertya, egy kis (a makkabeus érmekről való) serleg (a havdala szertartásához) és az almavirág. "
III. A Pészách ünnepe
"A fölirat: „A szabadulásunk napja” két-két serleg között. Egy kép a tenger mélyéről, a tengerből papirusz és nád emelkedik ki."
IV. A Hetek ünnepe
"Az oromzaton: a zafírkék Törvénytáblák. A fölirat: „A kinyilatkoztatás napja”. Egy nílusi akácág a szövetségláda jeléül.
A belső szegély: hat-hat csipkerózsa (Rubus Sanctus) és egy búzakalász, összesen hétszer, vagyis 49 minta, amely azonos a pészách és a savuot közötti napaok számával."
V. Az Újév ünnepe
"Két keresztbe rakott sófár, a gránátfa virága a fehér mezőben, jelképezi a bűnt. A fehér liliom a gránátvörös mezőben a megbocsátás jelképe."
VI. Az engesztelés napja
Az északi kapu fölött látható.
VII. A Sátrak ünnepe
" Az ünnepi körmeneteket az oltárasztalon át hét koncentrikus körben, a szivárvány színeiben ábrázolták. A felirat:
„Sátrakban kell laknotok” – három-három paradicsomi alma között."
VIII. Záróünnep és a Tóra örömünnepe
"Az oromzaton: gyümölcs, füge, olajbogyó, gránátalma. A felirat: „Szellemek Ura, segíts nekünk, hozsánna.” Jobbra: Rachel sírja, utalás a lelkekről való megemlékezésre [Mazkirra] a záróünnepen. Balra: nyitott Tóra a ráhelyezett, lelógó selyemszalaggal.
IX. Purim és Chanuka ünnepe
"A fölirat: „Fény és öröm, örvendezés és becsület” (Eszter könyvéből). "
X. Emléknap Jeruzsálem pusztulására
"Fölirat: „Ha elfelejtenélek Jeruzsálem, felejtsen el engem a jobbom.”
XI. Jeruzsálemi Szentély és a régi zsinagóga emlékei
A régi zsinagóga külső képe az 1879-es árvíz idején. Az új zsinagóga külső nézete.

Érdemes ide ellátogatni.
Források:
Új Zsinagóga https://hu.wikipedia.org/wiki/új_zsinagóga_(Szeged)
Új zsinagóga ablakfestészete https://docplayer.hu/68691060-Low-immanuel-zsido-folklor-tanulmanyok.html (30-48 old.)

Cedrus műlapja


Cím alapján hasonló

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

I. A Munkanap
Feltöltő
Azonosító
461075
Feltöltve
2021.10.04. 10:56
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ37/10 • 1/60 • 8.6mm • ISO125

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 10:56
I. A Munkanap

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

II. A sábát
Feltöltő
Azonosító
461076
Feltöltve
2021.10.04. 10:57
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ32/10 • 1/30 • 5.6mm • ISO200

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 10:57
II. A sábát

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

III. A Pészách ünnepe
Feltöltő
Azonosító
461077
Feltöltve
2021.10.04. 10:59
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ44/10 • 1/30 • 16.6mm • ISO140

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 10:59
III. A Pészách ünnepe

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

IV. A Hetek ünnepe
Feltöltő
Azonosító
461078
Feltöltve
2021.10.04. 11:01
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ44/10 • 1/30 • 16.6mm • ISO280

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:01
IV. A Hetek ünnepe

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

V. Az Újév ünnepe
Feltöltő
Azonosító
461079
Feltöltve
2021.10.04. 11:02
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ44/10 • 1/15 • 16.6mm • ISO500

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:02
V. Az Újév ünnepe

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VI. Az Engesztelés napja
Feltöltő
Azonosító
461080
Feltöltve
2021.10.04. 11:03
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ41/10 • 1/30 • 12.3mm • ISO125

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:03
VI. Az Engesztelés napja

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VII. A Sátrak ünnepe
Feltöltő
Azonosító
461081
Feltöltve
2021.10.04. 11:04
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ43/10 • 1/30 • 15.3mm • ISO200

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:04
VII. A Sátrak ünnepe

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VIII. Záróünnep
Feltöltő
Azonosító
461082
Feltöltve
2021.10.04. 11:05
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ45/10 • 1/30 • 18.7mm • ISO280

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:05
VIII. Záróünnep

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

IX. Purim és Chanuka ünnepe
Feltöltő
Azonosító
461083
Feltöltve
2021.10.04. 11:07
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ38/10 • 1/30 • 9.7mm • ISO125

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:07
IX. Purim és Chanuka ünnepe

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

X. Emléknap Jeruzsálem pusztulására
Feltöltő
Azonosító
461084
Feltöltve
2021.10.04. 11:12
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ40/10 • 1/30 • 10.9mm • ISO180

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:12
X. Emléknap Jeruzsálem pusztulására

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

XI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei
Feltöltő
Azonosító
461085
Feltöltve
2021.10.04. 11:15
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ44/10 • 1/160 • 16.6mm • ISO400

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:15
XI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
461086
Feltöltve
2021.10.04. 11:17
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ48/10 • 1/30 • 23.4mm • ISO160

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:17

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
461087
Feltöltve
2021.10.04. 11:17
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ48/10 • 1/100 • 23.4mm • ISO400

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:17

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
461088
Feltöltve
2021.10.04. 11:18
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ32/10 • 1/8 • 5.6mm • ISO720

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:18

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
461089
Feltöltve
2021.10.04. 11:18
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ56/10 • 1/30 • 44.9mm • ISO160

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:18

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
461090
Feltöltve
2021.10.04. 11:19
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ56/10 • 1/30 • 44.9mm • ISO400

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:19

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Kupola
Feltöltő
Azonosító
461092
Feltöltve
2021.10.04. 11:44
EXIF információk...
NIKON / COOLPIX L830
ƒ37/10 • 1/10 • 8.6mm • ISO400

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Cedrus 21.10.04. 11:44
Kupola

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Az ablakok üvegfestményei Ha a mondanivalóra összpontosítunk, akkor felfedezhetjük, hogy a déli és az északi oldal egymással szemközti föl...Teljes szövegAz ablakok üvegfestményei
Ha a mondanivalóra összpontosítunk, akkor felfedezhetjük, hogy a déli és az északi oldal egymással szemközti földszinti ablakai tartalmi szempontból összekapcsolhatók. A mindennapi munkát megörökítő ablakcsoporttal szemben a szombati ünnepi munkatilalom, az egyiptomi kivonulással az annak célját és értelmét jelentő törvényadás, az újévvel szemben az azt beteljesítő bűnbánati ünnep, a sátrak ünnepével átellenben a szintén őszi Tóra ünnepe, végül a történelmi örömünnepekkel a gyász, a Jeruzsálem pusztulására emlékeztető ablakképeket szembesítették. A csarnok északi és déli emeleti ablakai a földszinten velük szemben látható üvegfestményeket ismétlik és összegzik újszerű kompozícióban. A nyugati karzat fölötti ablakcsoport, amely a földszintiektől távol került, az előzőek rendszerén látszólag kívül esik, ám összegzésként is szemlélhető, mert egységbe foglalja a történeti tényként kinyilatkoztatott vallástörvényeket az építés jelen idejével. Az orgona-karzat ablakainak mondanivalója a karzat funkciójának jelzésével együtt illeszkedik a templomi üvegképek rendjéhez.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463142
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ http://www.interreg-danube.eu/uploads/media/approved_project_public/0001/40/17d36fafb295b4148a6cb8d6930cd31eb58fb43b.pdf
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:20
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/100 • ISO100

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:20
2019. július
Az ablakok üvegfestményei Ha a mondanivalóra összpontosítunk, akkor felfedezhetjük, hogy a d...Teljes szövegAz ablakok üvegfestményei
Ha a mondanivalóra összpontosítunk, akkor felfedezhetjük, hogy a déli és az északi oldal egymással szemközti földszinti ablakai tartalmi szempontból összekapcsolhatók. A mindennapi munkát megörökítő ablakcsoporttal szemben a szombati ünnepi munkatilalom, az egyiptomi kivonulással az annak célját és értelmét jelentő törvényadás, az újévvel szemben az azt beteljesítő bűnbánati ünnep, a sátrak ünnepével átellenben a szintén őszi Tóra ünnepe, végül a történelmi örömünnepekkel a gyász, a Jeruzsálem pusztulására emlékeztető ablakképeket szembesítették. A csarnok északi és déli emeleti ablakai a földszinten velük szemben látható üvegfestményeket ismétlik és összegzik újszerű kompozícióban. A nyugati karzat fölötti ablakcsoport, amely a földszintiektől távol került, az előzőek rendszerén látszólag kívül esik, ám összegzésként is szemlélhető, mert egységbe foglalja a történeti tényként kinyilatkoztatott vallástörvényeket az építés jelen idejével. Az orgona-karzat ablakainak mondanivalója a karzat funkciójának jelzésével együtt illeszkedik a templomi üvegképek rendjéhez.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VI. Az Engesztelés napja (Jom kippur) Az engesztelés napja is bibliai eredetű. Elul hónap 1-jén kapta Mózes a megbocsátó isteni parancsot: men...Teljes szövegVI. Az Engesztelés napja (Jom kippur)
Az engesztelés napja is bibliai eredetű. Elul hónap 1-jén kapta Mózes a megbocsátó isteni parancsot: menjen fel másodszor is Sínai-hegyére, hogy az aranyborjú bűne miatt eltört két kőtábla helyett átvegye az újabb kőtáblákat, Isten könyörülő szeretetének jeleit. Negyven napon át bűnbánatban, önsanyargatásban várták Izrael gyermekei a vezér hazatértét: megbocsát-e Isten? A negyvenedik napot – tisri hónap 10-ét – különösen mély bűnbánatban, böjtben, önmegtartóztatásban töltötték. Ennek a napnak az estéjén tért haza Mózes a tíz ige két kőtáblájával karján.
Az északi oldalbejárat felülvilágítóját díszítő ige: Szaláhti! Megbocsátok! – az ünnep célját és megkoronázását jelenti. A rós ha-sánáéval megegyező liliom fehére az ártatlanság színe, míg a gránátvirág bíbora szimbolikus értelemben a bűnt jelenti. “No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! Ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú” (Ézs 1,18).Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463143
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:22
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/60 • ISO800

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:22
2019. július
VI. Az Engesztelés napja (Jom kippur) Az engesztelés napja is bibliai eredetű. Elul hónap 1-...Teljes szövegVI. Az Engesztelés napja (Jom kippur)
Az engesztelés napja is bibliai eredetű. Elul hónap 1-jén kapta Mózes a megbocsátó isteni parancsot: menjen fel másodszor is Sínai-hegyére, hogy az aranyborjú bűne miatt eltört két kőtábla helyett átvegye az újabb kőtáblákat, Isten könyörülő szeretetének jeleit. Negyven napon át bűnbánatban, önsanyargatásban várták Izrael gyermekei a vezér hazatértét: megbocsát-e Isten? A negyvenedik napot – tisri hónap 10-ét – különösen mély bűnbánatban, böjtben, önmegtartóztatásban töltötték. Ennek a napnak az estéjén tért haza Mózes a tíz ige két kőtáblájával karján.
Az északi oldalbejárat felülvilágítóját díszítő ige: Szaláhti! Megbocsátok! – az ünnep célját és megkoronázását jelenti. A rós ha-sánáéval megegyező liliom fehére az ártatlanság színe, míg a gránátvirág bíbora szimbolikus értelemben a bűnt jelenti. “No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! Ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú” (Ézs 1,18).Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

IV. A Hetek ünnepe (Sávuót) Az üvegablak belső szegélye: a sávuoti ünnepi áldozat egy-egy búzakalásza és a csipkebokornak hat-hat, a Tóra öt k...Teljes szövegIV. A Hetek ünnepe (Sávuót)
Az üvegablak belső szegélye: a sávuoti ünnepi áldozat egy-egy búzakalásza és a csipkebokornak hat-hat, a Tóra öt könyvét jelképező ötszirmú virága hétszeres ismétlésben együttesen az ómer számítás – szefirat ha-ómer – 49 napját, a kalászérés számolását jelenti.
A kinyilatkoztatást az Újzsinagóga északi ablaksora sávuotnak szentelt üvegfestményén a felső harmadban felhőkön nyugvó és a hagyomány értelmében zafírkék törvénytáblák jelzik. Alább bíbor alapon az ünnepet megjelölő héber felirat zemán mátán toraténu – a Tóra adományozás ideje –, az alsó mezőkben az ősi frigyláda emlékére a nílusi akác (Acacia nilotica) virágzó ága látszik. A kőtáblákat, a zsidóság legnagyobb kincsét a héber nevén sittim fából készített frigyládába, a szövetség ládájába helyezték. Ebben hordozták, s ebben nyugodott a Törvény a vándorlás idején. A pusztában persze nem volt fellelhető a megfelelő anyag, de Ábrahám ősatya egykor elültette, Jákob kivágta azokat a fákat, amelyeket Egyiptomban is megőriztek, s ezek álltak rendelkezésre a Tóra-adás idején.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463144
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:24
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/100 • ISO800

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:24
2019. július
IV. A Hetek ünnepe (Sávuót) Az üvegablak belső szegélye: a sávuoti ünnepi áldozat egy-egy bú...Teljes szövegIV. A Hetek ünnepe (Sávuót)
Az üvegablak belső szegélye: a sávuoti ünnepi áldozat egy-egy búzakalásza és a csipkebokornak hat-hat, a Tóra öt könyvét jelképező ötszirmú virága hétszeres ismétlésben együttesen az ómer számítás – szefirat ha-ómer – 49 napját, a kalászérés számolását jelenti.
A kinyilatkoztatást az Újzsinagóga északi ablaksora sávuotnak szentelt üvegfestményén a felső harmadban felhőkön nyugvó és a hagyomány értelmében zafírkék törvénytáblák jelzik. Alább bíbor alapon az ünnepet megjelölő héber felirat zemán mátán toraténu – a Tóra adományozás ideje –, az alsó mezőkben az ősi frigyláda emlékére a nílusi akác (Acacia nilotica) virágzó ága látszik. A kőtáblákat, a zsidóság legnagyobb kincsét a héber nevén sittim fából készített frigyládába, a szövetség ládájába helyezték. Ebben hordozták, s ebben nyugodott a Törvény a vándorlás idején. A pusztában persze nem volt fellelhető a megfelelő anyag, de Ábrahám ősatya egykor elültette, Jákob kivágta azokat a fákat, amelyeket Egyiptomban is megőriztek, s ezek álltak rendelkezésre a Tóra-adás idején.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

V. Az Újév ünnepe (Rós ha-sána) A zsinagógai naptár újév ünnepét bemutató üvegfestménye a készítője, Róth Manó adományaként került a helyére. ...Teljes szövegV. Az Újév ünnepe (Rós ha-sána)
A zsinagógai naptár újév ünnepét bemutató üvegfestménye a készítője, Róth Manó adományaként került a helyére.
Ros ha-sánakor teremtette Isten az első embert.
A déli kapu felülvilágítójában kettős sófár (kosszarv kürt), továbbá a bűnt jelképező piros gránátvirág, pomagránát (Punica granatum) és a bűnbocsánatot jelző fehér liliom, tündérrózsa (Nymphea alba,) jelképezi az ünnep mondanivalóját.
A gránátalmafa tűzpiros, illatos virágaival a bő terméssel megáldott szerelem és a házasság jelének számított. Mint valamennyi sok magvú és piros gyümölcs, a termékenység szimbóluma. A zsidó hagyományban szintén a megújulás a termékenység kötődött hozzá; azt az áldást is jelképezte, mely az Istennel kötött szövetség eredménye. A tudós főrabbi a Szentírás növényvilágának legjobb ismerője mégis a bűnt jeleníttette meg a vörös gránátvirágnak az újév üvegfestményén történt elhelyezésével.
A zsidó újévet leginkább a megtérés alapelve hatja át, ezért került a bűnt jelképező virág közelébe a tisztaság, a tisztesség jelképe.
A felülvilágítóban ábrázolt kettős sófár az újévi ünnep jelképe. Az ünnep jelentőségét ennek a hangszernek a megrázó hangja közvetíti. Ez a különleges hangszer és a belőle előtörő hangok adják az ünnepnek a jellegzetességét, ezek a hangok, amelyeket újévkor hallatni és hallgatni kell.
A sófár szép hangút jelent, mert ez a szó az arámi sapír (szép) rokona.
A jeruzsálemi szentélyben a sófár nyílását arannyal vonták be, míg a harsonák szája csupán ezüsttel volt kiverve. A Szentély pusztulása óta tilos arannyal díszíteni a sófárt.
A nép összehívására, háborúra szólítására és az ellenség megfélemlítésére használták a bibliai időkben. A sófár héber betűi e szavak rövidítését képezik: “én Szátán Ve-én Fega Rá”: eltűnt a Sátán, eltűnt a baj”. A zsidó művészetben gyakori ábrázolás: a sófár hangjára menekül a Sátán. Sófárt fújnak baj eltávoztatására, temetésen, esőt kérő szertartáson; fekete sófárt a kiátkozásnál. Sófárral várják a Messiást az idők végén (Ézs 27,13).Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463145
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:27
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/80 • ISO400

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:27
2019. július
V. Az Újév ünnepe (Rós ha-sána) A zsinagógai naptár újév ünnepét bemutató üvegfestménye a ké...Teljes szövegV. Az Újév ünnepe (Rós ha-sána)
A zsinagógai naptár újév ünnepét bemutató üvegfestménye a készítője, Róth Manó adományaként került a helyére.
Ros ha-sánakor teremtette Isten az első embert.
A déli kapu felülvilágítójában kettős sófár (kosszarv kürt), továbbá a bűnt jelképező piros gránátvirág, pomagránát (Punica granatum) és a bűnbocsánatot jelző fehér liliom, tündérrózsa (Nymphea alba,) jelképezi az ünnep mondanivalóját.
A gránátalmafa tűzpiros, illatos virágaival a bő terméssel megáldott szerelem és a házasság jelének számított. Mint valamennyi sok magvú és piros gyümölcs, a termékenység szimbóluma. A zsidó hagyományban szintén a megújulás a termékenység kötődött hozzá; azt az áldást is jelképezte, mely az Istennel kötött szövetség eredménye. A tudós főrabbi a Szentírás növényvilágának legjobb ismerője mégis a bűnt jeleníttette meg a vörös gránátvirágnak az újév üvegfestményén történt elhelyezésével.
A zsidó újévet leginkább a megtérés alapelve hatja át, ezért került a bűnt jelképező virág közelébe a tisztaság, a tisztesség jelképe.
A felülvilágítóban ábrázolt kettős sófár az újévi ünnep jelképe. Az ünnep jelentőségét ennek a hangszernek a megrázó hangja közvetíti. Ez a különleges hangszer és a belőle előtörő hangok adják az ünnepnek a jellegzetességét, ezek a hangok, amelyeket újévkor hallatni és hallgatni kell.
A sófár szép hangút jelent, mert ez a szó az arámi sapír (szép) rokona.
A jeruzsálemi szentélyben a sófár nyílását arannyal vonták be, míg a harsonák szája csupán ezüsttel volt kiverve. A Szentély pusztulása óta tilos arannyal díszíteni a sófárt.
A nép összehívására, háborúra szólítására és az ellenség megfélemlítésére használták a bibliai időkben. A sófár héber betűi e szavak rövidítését képezik: “én Szátán Ve-én Fega Rá”: eltűnt a Sátán, eltűnt a baj”. A zsidó művészetben gyakori ábrázolás: a sófár hangjára menekül a Sátán. Sófárt fújnak baj eltávoztatására, temetésen, esőt kérő szertartáson; fekete sófárt a kiátkozásnál. Sófárral várják a Messiást az idők végén (Ézs 27,13).Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

IX. Purim és Hanuka ünnepe A két örömünnepet, a purimot és a hanukát a déli oldal jobb szélső hármas ablaka együtt ábrázolja. Jobbra fent a pu...Teljes szövegIX. Purim és Hanuka ünnepe
A két örömünnepet, a purimot és a hanukát a déli oldal jobb szélső hármas ablaka együtt ábrázolja. Jobbra fent a purimot az óperzsa korona jelképezi. Alatta a jobb alsó mezőben ezüst tokból kibontott Eszter-könyvecske (megilla) látható. Középen felül a zsidók ellenségei felett aratott győzelem nyitott pálmaágai. Ez alatt a Makkabeusok kék-fehér-kék zászlaja látható, héber betűkkel. A középső ablakmező szegélyét Hasmoneus (Makkabeus uralkodócsalád) réz- és ezüst-pénzek díszítik. A hagyomány szerint Júda Makkabi zászlajára az ablakképen ábrázolt négy betű, Mém Káf Bét Hé volt kihímezve, melyek a Mi Kámokha Ba-élim Ha-Sém – Ki hasonlítható hozzád a hatalmasok közül, Örökkévaló – rövidítését adják a 2Mózes 15,11 alapján. Ebből keletkezett a betűszó, amellyel a felkelőket és a családot jelölik: Makkabeusok. A középső ablakképen látható fehér zászló, az anyag szélein végigfutó kék sávokkal a mai állami lobogó előképe. Izrael Állam nemzeti zászlajának alapja a zsidó imakendő (tallit), kék Dávid-csillaggal (mágén David).
A baloldali felső mezőben a hanuka olajos kőkorsóját helyezték el. Alatta ünnepi mécses, vörös réz hanukia (nyolc plusz egy ágú gyertyatartó) látszik.
A Makkabeus felkelők időszámításunk előtt 164-ben, három évvel annak megszentségtelenítése után, kiszlév hónap 25-én megtisztították a jeruzsálemi Szentélyt, és újból felavatták. Júdás Makkabeus a tisztátalanná vált oltárt lerombolta, és újat épített, erre utal a hanuka szó jelentése: felavatás, újjáavatás.
A felső és alsó ablaksor között a két ünnep közös imájának bekezdő szavai (Al ha-niszim…) olvashatók.
Az ablakcsoport feliratos mezejében a hanuka játékszere, a pörgettyű látható. A gyerekek hanuka estéjén ezzel (trenderli, szevivon) játszanak. Ennek a négyoldalú pörgettyűnek az oldalain egy-egy betű található. A betűk a Nész Gádol Hája Sám szavak első betűi, melyeknek jelentése: nagy csoda történt ott.
Az ablakképek belső szegélyét gyömbér és bors ábrázolása alkotja, ezek a purimi lakoma fűszerei és az ünnepi sütemények hozzávalói.
A purimi lakomákon bort is ittak, talán ezért rendelték el a bölcsek: minden ember köteles annyi bort inni, hogy ne tudjon különbséget tenni (ad lo jáda) az átkozott Hámán (árur Hámán) és az áldott Mordekháj (bárukh Mordekháj) között. A purim ablakának díszei között ezért fedezhetünk fel szőlőfürtöt.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463146
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:30
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ3800/1000 • 1/60 • 10.7mm • ISO100

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:30
2019. július
IX. Purim és Hanuka ünnepe A két örömünnepet, a purimot és a hanukát a déli oldal jobb szé...Teljes szövegIX. Purim és Hanuka ünnepe
A két örömünnepet, a purimot és a hanukát a déli oldal jobb szélső hármas ablaka együtt ábrázolja. Jobbra fent a purimot az óperzsa korona jelképezi. Alatta a jobb alsó mezőben ezüst tokból kibontott Eszter-könyvecske (megilla) látható. Középen felül a zsidók ellenségei felett aratott győzelem nyitott pálmaágai. Ez alatt a Makkabeusok kék-fehér-kék zászlaja látható, héber betűkkel. A középső ablakmező szegélyét Hasmoneus (Makkabeus uralkodócsalád) réz- és ezüst-pénzek díszítik. A hagyomány szerint Júda Makkabi zászlajára az ablakképen ábrázolt négy betű, Mém Káf Bét Hé volt kihímezve, melyek a Mi Kámokha Ba-élim Ha-Sém – Ki hasonlítható hozzád a hatalmasok közül, Örökkévaló – rövidítését adják a 2Mózes 15,11 alapján. Ebből keletkezett a betűszó, amellyel a felkelőket és a családot jelölik: Makkabeusok. A középső ablakképen látható fehér zászló, az anyag szélein végigfutó kék sávokkal a mai állami lobogó előképe. Izrael Állam nemzeti zászlajának alapja a zsidó imakendő (tallit), kék Dávid-csillaggal (mágén David).
A baloldali felső mezőben a hanuka olajos kőkorsóját helyezték el. Alatta ünnepi mécses, vörös réz hanukia (nyolc plusz egy ágú gyertyatartó) látszik.
A Makkabeus felkelők időszámításunk előtt 164-ben, három évvel annak megszentségtelenítése után, kiszlév hónap 25-én megtisztították a jeruzsálemi Szentélyt, és újból felavatták. Júdás Makkabeus a tisztátalanná vált oltárt lerombolta, és újat épített, erre utal a hanuka szó jelentése: felavatás, újjáavatás.
A felső és alsó ablaksor között a két ünnep közös imájának bekezdő szavai (Al ha-niszim…) olvashatók.
Az ablakcsoport feliratos mezejében a hanuka játékszere, a pörgettyű látható. A gyerekek hanuka estéjén ezzel (trenderli, szevivon) játszanak. Ennek a négyoldalú pörgettyűnek az oldalain egy-egy betű található. A betűk a Nész Gádol Hája Sám szavak első betűi, melyeknek jelentése: nagy csoda történt ott.
Az ablakképek belső szegélyét gyömbér és bors ábrázolása alkotja, ezek a purimi lakoma fűszerei és az ünnepi sütemények hozzávalói.
A purimi lakomákon bort is ittak, talán ezért rendelték el a bölcsek: minden ember köteles annyi bort inni, hogy ne tudjon különbséget tenni (ad lo jáda) az átkozott Hámán (árur Hámán) és az áldott Mordekháj (bárukh Mordekháj) között. A purim ablakának díszei között ezért fedezhetünk fel szőlőfürtöt.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Feltöltő
Azonosító
463147
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:31
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ2800/1000 • 1/60 • 6.2mm • ISO100

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:31
2019. július

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Az ablakok üvegfestményei Ne imádkozzon az ember olyan templomban, amelynek nincsenek ablakai, mondja a Talmud, ezért szokás általában tiz...Teljes szövegAz ablakok üvegfestményei
Ne imádkozzon az ember olyan templomban, amelynek nincsenek ablakai, mondja a Talmud, ezért szokás általában tizenkét ablakkal ellátni a templomot. A 12 ablak a 12 zsidó törzset jelképezi. Ha a szegedi új zsinagógában a felülvilágítókat – amelyeket az építtető főrabbi, Löw Immánuel ezzel a szakszerű elnevezéssel különböztetett meg a többi nyílászárótól – nem számítjuk, akkor a földszinten 8 ablakcsoport, az emeleten 3, az orgonakarzaton egy található, ez összesen 12.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463148
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ http://www.interreg-danube.eu/uploads/media/approved_project_public/0001/40/17d36fafb295b4148a6cb8d6930cd31eb58fb43b.pdf
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:32
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ4700/1000 • 1/80 • ISO200

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:32
2019. július
Az ablakok üvegfestményei Ne imádkozzon az ember olyan templomban, amelynek nincsenek abl...Teljes szövegAz ablakok üvegfestményei
Ne imádkozzon az ember olyan templomban, amelynek nincsenek ablakai, mondja a Talmud, ezért szokás általában tizenkét ablakkal ellátni a templomot. A 12 ablak a 12 zsidó törzset jelképezi. Ha a szegedi új zsinagógában a felülvilágítókat – amelyeket az építtető főrabbi, Löw Immánuel ezzel a szakszerű elnevezéssel különböztetett meg a többi nyílászárótól – nem számítjuk, akkor a földszinten 8 ablakcsoport, az emeleten 3, az orgonakarzaton egy található, ez összesen 12.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

XI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei (A történelem ablakképei) A történeti ablakfelület csúcspontjára nem a szegedi hitközség ...Teljes szövegXI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei (A történelem ablakképei)
A történeti ablakfelület csúcspontjára nem a szegedi hitközség két nagyszerű zsinagógájának ábrázolása került, hanem a jeruzsálemi szentély istentiszteletére emlékeztető főpapi homlokdísz, melynek fölirata a sugarak közt: Szentség az Örökkévalónak. Ez a felirat a főpap Istennek szentelt voltát juttatta kifejezésre és egyben világosan megjelölte a szolgálat célját is. Fennen hirdette azt az eszmét, amelynek a Szentély látható jelképe volt.
A történeti ablakcsoportban a fejdísz alatt a főpapi drágaköves mellvért (hósen), a Szentély hétágú aranymécsese, azaz menórája, ezüst kürtjei és az áldó papi-kezek láthatók.
A kezek a héber sin betűt formázzák, amely a Saddaj – Mindenható jelképe.
A hósen kövei a következők szerint helyezkedtek el: szárdiusz, topáz és smaragd, ez az első sor. A második sor pedig: karbunkulus, zafír és gyémánt. A harmadik sor: jáczint, agát és amethiszt. A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis; arany boglárokba legyenek foglalva. A kövek tehát az Izráel fiainak nevei szerint legyenek, tizenkettő legyen az ő nevök szerint; mint a pecsét, úgy legyen metszve, mindegyik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint” (2Móz 28,15–21). Tiszta aranyba foglalták a köveket (2Móz 39,13), ugyanabba a fémbe, amelyet a Szentek Szentjében használtak.
Az ablakkompozícióban elhelyezkedő két drágaköves mellvért található, amelyek mintázata eltér egymástól. A felső sorok köveinek színezése nem egyforma. Ez a változtatás Jákobnak Józsefhez intézett szavaira utal: “Most tehát a te két fiad, a kik néked Egyiptom földén annakelőtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Egyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse...” (1Móz 48,5),“és Efraimot eleibe tevé Manassénak” (1Móz 48,20). Izrael fiainak, vagyis a törzseknek a neve és sorrendje tehát megváltozott Jákob Egyiptomba való érkezését követő halála után, s ezt a változást szemlélteti a két drágaköves mellvért ábrázolása.
A jobb- és baloldali ablakok felső és belső szélén, vörös alapon egy-egy kürtpárt helyeztek el. Ezek szinte kizárólag a papok hangszerei voltak Isten dicsőítésére. Az áldozat bemutatásakor is megfújták.
A nyugati emeleti karzat fölötti történeti ablakképben az áldásosztó kezektől lejjebb balra a régi fehér színű zsinagóga rajza az 1879-es árvízben – amely, mint emlékezetes maradt, a frigyszekrényt nem öntötte el –, mellette jobbra az Újzsinagóga vázlata.
Az új zsinagóga építésének elismerését jobb felől ősi rajz és mérőeszközökből alkotott embléma fejezi ki. A tintatartóból, tustollból körzőből és vonalzóból kialakított hatágú csillag közepébe Baumhorn Lipótnak a zsinagóga építészének a héber neve került.
Ezzel szimmetrikusan, bal felől helyezték el a hitközség akkori elnökének Dr. Rósa Izsónak a nemesi címerét.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463149
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://slideplayer.hu/slide/2849689/10/images/3/K%C3%A9k+%C3%A9s+piros+b%C3%ADbor+%28b%C3%ADborcsiga%29.jpg https://www.youtube.com/watch?v=WoGrTILwLiE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:34
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ3800/1000 • 1/60 • 10.7mm • ISO100

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:34
2019. július
XI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei (A történelem ablakképei) A történeti a...Teljes szövegXI. Jeruzsálemi szentély és a régi zsinagóga emlékei (A történelem ablakképei)
A történeti ablakfelület csúcspontjára nem a szegedi hitközség két nagyszerű zsinagógájának ábrázolása került, hanem a jeruzsálemi szentély istentiszteletére emlékeztető főpapi homlokdísz, melynek fölirata a sugarak közt: Szentség az Örökkévalónak. Ez a felirat a főpap Istennek szentelt voltát juttatta kifejezésre és egyben világosan megjelölte a szolgálat célját is. Fennen hirdette azt az eszmét, amelynek a Szentély látható jelképe volt.
A történeti ablakcsoportban a fejdísz alatt a főpapi drágaköves mellvért (hósen), a Szentély hétágú aranymécsese, azaz menórája, ezüst kürtjei és az áldó papi-kezek láthatók.
A kezek a héber sin betűt formázzák, amely a Saddaj – Mindenható jelképe.
A hósen kövei a következők szerint helyezkedtek el: szárdiusz, topáz és smaragd, ez az első sor. A második sor pedig: karbunkulus, zafír és gyémánt. A harmadik sor: jáczint, agát és amethiszt. A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis; arany boglárokba legyenek foglalva. A kövek tehát az Izráel fiainak nevei szerint legyenek, tizenkettő legyen az ő nevök szerint; mint a pecsét, úgy legyen metszve, mindegyik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint” (2Móz 28,15–21). Tiszta aranyba foglalták a köveket (2Móz 39,13), ugyanabba a fémbe, amelyet a Szentek Szentjében használtak.
Az ablakkompozícióban elhelyezkedő két drágaköves mellvért található, amelyek mintázata eltér egymástól. A felső sorok köveinek színezése nem egyforma. Ez a változtatás Jákobnak Józsefhez intézett szavaira utal: “Most tehát a te két fiad, a kik néked Egyiptom földén annakelőtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Egyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse...” (1Móz 48,5),“és Efraimot eleibe tevé Manassénak” (1Móz 48,20). Izrael fiainak, vagyis a törzseknek a neve és sorrendje tehát megváltozott Jákob Egyiptomba való érkezését követő halála után, s ezt a változást szemlélteti a két drágaköves mellvért ábrázolása.
A jobb- és baloldali ablakok felső és belső szélén, vörös alapon egy-egy kürtpárt helyeztek el. Ezek szinte kizárólag a papok hangszerei voltak Isten dicsőítésére. Az áldozat bemutatásakor is megfújták.
A nyugati emeleti karzat fölötti történeti ablakképben az áldásosztó kezektől lejjebb balra a régi fehér színű zsinagóga rajza az 1879-es árvízben – amely, mint emlékezetes maradt, a frigyszekrényt nem öntötte el –, mellette jobbra az Újzsinagóga vázlata.
Az új zsinagóga építésének elismerését jobb felől ősi rajz és mérőeszközökből alkotott embléma fejezi ki. A tintatartóból, tustollból körzőből és vonalzóból kialakított hatágú csillag közepébe Baumhorn Lipótnak a zsinagóga építészének a héber neve került.
Ezzel szimmetrikusan, bal felől helyezték el a hitközség akkori elnökének Dr. Rósa Izsónak a nemesi címerét.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

Kupola A zsinagóga kupolája alsó körívén belül az Isten örök hűségéről szóló 146. zsoltár 10. verse koronázza a központi teret: „Uralkodni fog...Teljes szövegKupola
A zsinagóga kupolája alsó körívén belül az Isten örök hűségéről szóló 146. zsoltár 10. verse koronázza a központi teret: „Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Cijon, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!”
A kupola 24 pillére a nap 24 órájára, valamint az Ószövetség 24 könyvére utal. Ezek felett a mélykék alapon fehér virágok a hitet, míg az alsó zöldes-barnás csík a Földet, a tetején lévő csillagok, középen Dávid csillagával, kék háttérrel az eget jelképezik.
A növényzet zöldje fölött a Hasmoneusok pénzeiről vett stilizált liliomok fonadéka látszik, amely a földszinti ablakszegélyeken is feltűnik. A kék ég arany csillagokkal a világ teremtésének szimbóluma. A kék az égbolt és a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. E szín az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző piros-vörös ellentéte.
A szegedi Újzsinagóga kupolájában a festés kettős feladatát – a Tóra tanításainak kifejezését és a gyakorlati használat céljait – egyfelől az üvegkupola egét a földdel összekötő s az architektúrát áttörő csipkebokor virága, a kinyilatkoztatás jelképe, másfelől a dob 24 mezejében festőileg elhelyezett nyitott tálit (imalepel) mintája valósítja meg.
Ahol a négy főoszlop a kupolával találkozik, a csegelyekben (gömbháromszögekben) arany pajzsokon kék színnel írt héber nyelvű feliratok olvashatók: tora (délkeleten), avoda (északkeleten), gemilut (északnyugaton) haszadim (délnyugaton). Fordítása: törvény, istenszolgálat, emberszeretet gyakorlása – három, az emberrel szemben támasztott erkölcsi törvényt jelent.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
463150
Forrás
http://www.interreg-danube.eu/uploads/media/approved_project_public/0001/40/17d36fafb295b4148a6cb8d6930cd31eb58fb43b.pdf https://mek.oszk.hu/19500/19577/
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.19. 22:37
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ2800/1000 • 1/20 • 6.2mm • ISO800

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.19. 22:37
2019. július
Kupola A zsinagóga kupolája alsó körívén belül az Isten örök hűségéről szóló 146. zsoltár 10...Teljes szövegKupola
A zsinagóga kupolája alsó körívén belül az Isten örök hűségéről szóló 146. zsoltár 10. verse koronázza a központi teret: „Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Cijon, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!”
A kupola 24 pillére a nap 24 órájára, valamint az Ószövetség 24 könyvére utal. Ezek felett a mélykék alapon fehér virágok a hitet, míg az alsó zöldes-barnás csík a Földet, a tetején lévő csillagok, középen Dávid csillagával, kék háttérrel az eget jelképezik.
A növényzet zöldje fölött a Hasmoneusok pénzeiről vett stilizált liliomok fonadéka látszik, amely a földszinti ablakszegélyeken is feltűnik. A kék ég arany csillagokkal a világ teremtésének szimbóluma. A kék az égbolt és a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. E szín az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző piros-vörös ellentéte.
A szegedi Újzsinagóga kupolájában a festés kettős feladatát – a Tóra tanításainak kifejezését és a gyakorlati használat céljait – egyfelől az üvegkupola egét a földdel összekötő s az architektúrát áttörő csipkebokor virága, a kinyilatkoztatás jelképe, másfelől a dob 24 mezejében festőileg elhelyezett nyitott tálit (imalepel) mintája valósítja meg.
Ahol a négy főoszlop a kupolával találkozik, a csegelyekben (gömbháromszögekben) arany pajzsokon kék színnel írt héber nyelvű feliratok olvashatók: tora (délkeleten), avoda (északkeleten), gemilut (északnyugaton) haszadim (délnyugaton). Fordítása: törvény, istenszolgálat, emberszeretet gyakorlása – három, az emberrel szemben támasztott erkölcsi törvényt jelent.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

III. Pészah A legfelső ablakképen látható széder-tál eredetije 1776-ban készült, a XIX. század végén egy hamburgi múzeumban őrizték. Héber fel...Teljes szövegIII. Pészah
A legfelső ablakképen látható széder-tál eredetije 1776-ban készült, a XIX. század végén egy hamburgi múzeumban őrizték. Héber feliratok díszítik. A középső: “Minél többet beszél valaki az egyiptomi kivonulásról, az annál dicséretre méltóbb.” A szélen lévő feliratok a széder esti szertartásra utalnak. A felirat és az ornamentális díszítés keleti, perzsa stílusú.
Az ablakcsúcsban ábrázolt széder-tálat ősi egyiptomi vályogtégla tartja. Ez utóbbi a zsidók sorsára emlékeztet, akik megsokasodván félelemből fakadt elnyomó intézkedésekre késztették az egyiptomiakat: “Rendelének azért feléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák őket. És építe a Fáraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt” (2Móz 1,11). Az ábrázolt vályogtéglákból építették a fáraó városait a rabbá tett zsidók. A rabszolgaság kínjaira az ablak szegélyének katángvirág (Cychorium) díszítése utal, ez szimbolizálja az ünnep ételei közé kötelezően előírt keserű salátát. A belső szegélyt képezi a peszahkor bemutatandó árpa-áldozat növénye, amely a szabadulást és az ígéret beteljesedését idézi fel: “Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak” (3Móz 23, 10).
Az ünnepre vonatkozó héber felirat (zemán héruténu), mely a megszabadulás napját hirdeti, négy ünnepi serleg ábrázolásával együtt a bíbor színű mezőben jelenik meg. A peszah előestéje, a széder este az egyetlen alkalom, amelyre a haggádában rögzített hagyomány négy pohár bor elfogyasztását írja elő.
A peszahi ablak alsó nagy mezejében a Nílus szélén sarjadó papirusz sást láthatjuk. Vannak, akik a Keserű-tavakat vélik a kivonulás csodája helyének, mások a Sínai-félsziget és Egyiptom közötti tengerrészt, vagy a deltavidéket: itt sarjadt egykor e növény.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464765
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.29. 21:23
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/80 • ISO400

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.29. 21:23
2019. július
III. Pészah A legfelső ablakképen látható széder-tál eredetije 1776-ban készült, a XIX. szá...Teljes szövegIII. Pészah
A legfelső ablakképen látható széder-tál eredetije 1776-ban készült, a XIX. század végén egy hamburgi múzeumban őrizték. Héber feliratok díszítik. A középső: “Minél többet beszél valaki az egyiptomi kivonulásról, az annál dicséretre méltóbb.” A szélen lévő feliratok a széder esti szertartásra utalnak. A felirat és az ornamentális díszítés keleti, perzsa stílusú.
Az ablakcsúcsban ábrázolt széder-tálat ősi egyiptomi vályogtégla tartja. Ez utóbbi a zsidók sorsára emlékeztet, akik megsokasodván félelemből fakadt elnyomó intézkedésekre késztették az egyiptomiakat: “Rendelének azért feléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák őket. És építe a Fáraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt” (2Móz 1,11). Az ábrázolt vályogtéglákból építették a fáraó városait a rabbá tett zsidók. A rabszolgaság kínjaira az ablak szegélyének katángvirág (Cychorium) díszítése utal, ez szimbolizálja az ünnep ételei közé kötelezően előírt keserű salátát. A belső szegélyt képezi a peszahkor bemutatandó árpa-áldozat növénye, amely a szabadulást és az ígéret beteljesedését idézi fel: “Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak” (3Móz 23, 10).
Az ünnepre vonatkozó héber felirat (zemán héruténu), mely a megszabadulás napját hirdeti, négy ünnepi serleg ábrázolásával együtt a bíbor színű mezőben jelenik meg. A peszah előestéje, a széder este az egyetlen alkalom, amelyre a haggádában rögzített hagyomány négy pohár bor elfogyasztását írja elő.
A peszahi ablak alsó nagy mezejében a Nílus szélén sarjadó papirusz sást láthatjuk. Vannak, akik a Keserű-tavakat vélik a kivonulás csodája helyének, mások a Sínai-félsziget és Egyiptom közötti tengerrészt, vagy a deltavidéket: itt sarjadt egykor e növény.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

I. A hétköznapi munka Az embernek kitüntető méltósága a munka, ezt hirdeti a ház első jelképe, a munkavégzést jutalmazó kalászok között rag...Teljes szövegI. A hétköznapi munka
Az embernek kitüntető méltósága a munka, ezt hirdeti a ház első jelképe, a munkavégzést jutalmazó kalászok között ragyogó szentföldi faeke a középső üvegfestményen. Az emberi erőfeszítésnek és eredményének az arányaira utal a háromtagú ablakcsoport bogáncsfejekből és kalászokból alkotott belső kerete. Eredetileg hat-hat bogáncsfej és egyetlen kalász jelképezte a munkanapokat és a szombati ünnepet. A jobb és baloldali alsó ablakokban a tüskés növényeket kék iringó, mezei aszat (Eryngium campestre) képviseli.
Az üvegfestmény kompozíció két ablakszárnya a Szentírás ezen igéjét jelképezi: “Töviset és bogáncskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek füvét. Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz” (1Móz 3,18-19). A felső és alsó ablakmezőket elválasztó héber felirat erre utal.
Az ablakfejekben a hat-hat bogáncsvirágot egy-egy búzakalász koronázza. Közéjük illesztve a köznapi reggeli imára a tfilin, vagyis az imaszíj; a jótékonyságra két gyűjtőtányér figyelmeztetett. A hétfői és csütörtöki istentiszteletek adománygyűjtő tányérjai a két szélső ablakcsúcsból eltűntek, mert az elmúlt száz év során az ablak sérülést szenvedett, a pótlást az eltérő színek mutatják. A tfilin szalagjai a középső csúcsban stilizálva láthatók, ám a valamikori javítás után eltűntek az üvegképről azok a tokocskák, amelyek a tfilin lényegét alkotják. Az átellenben lévő emeleti ablakkompozícióban a nagy távolság ellenére szabad szemmel is felismerhetők az előírásszerű imaszíjak.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464766
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.29. 21:41
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ3400/1000 • 1/125 • 9mm • ISO100

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.29. 21:41
2019. július
I. A hétköznapi munka Az embernek kitüntető méltósága a munka, ezt hirdeti a ház első jel...Teljes szövegI. A hétköznapi munka
Az embernek kitüntető méltósága a munka, ezt hirdeti a ház első jelképe, a munkavégzést jutalmazó kalászok között ragyogó szentföldi faeke a középső üvegfestményen. Az emberi erőfeszítésnek és eredményének az arányaira utal a háromtagú ablakcsoport bogáncsfejekből és kalászokból alkotott belső kerete. Eredetileg hat-hat bogáncsfej és egyetlen kalász jelképezte a munkanapokat és a szombati ünnepet. A jobb és baloldali alsó ablakokban a tüskés növényeket kék iringó, mezei aszat (Eryngium campestre) képviseli.
Az üvegfestmény kompozíció két ablakszárnya a Szentírás ezen igéjét jelképezi: “Töviset és bogáncskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek füvét. Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz” (1Móz 3,18-19). A felső és alsó ablakmezőket elválasztó héber felirat erre utal.
Az ablakfejekben a hat-hat bogáncsvirágot egy-egy búzakalász koronázza. Közéjük illesztve a köznapi reggeli imára a tfilin, vagyis az imaszíj; a jótékonyságra két gyűjtőtányér figyelmeztetett. A hétfői és csütörtöki istentiszteletek adománygyűjtő tányérjai a két szélső ablakcsúcsból eltűntek, mert az elmúlt száz év során az ablak sérülést szenvedett, a pótlást az eltérő színek mutatják. A tfilin szalagjai a középső csúcsban stilizálva láthatók, ám a valamikori javítás után eltűntek az üvegképről azok a tokocskák, amelyek a tfilin lényegét alkotják. Az átellenben lévő emeleti ablakkompozícióban a nagy távolság ellenére szabad szemmel is felismerhetők az előírásszerű imaszíjak.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

II. Sábát (Szombat) Az ablakképen a tóratekercseket borító díszesen hímzett takaró színe bíbor. Ezt az igen értékes festéket a Közel-Keleten e...Teljes szövegII. Sábát (Szombat)
Az ablakképen a tóratekercseket borító díszesen hímzett takaró színe bíbor. Ezt az igen értékes festéket a Közel-Keleten elsősorban kultikus célokra használták. A szent sátorba (2Móz 26,31.36) és a templomba (2Krón 3,14) bíborból készült a függöny, maga a szent sátor (2Móz 26,1-4), a papok és a főpap öltözéke (2Móz 28), a frigyládának, a kitett kenyerek asztalának, az aranyoltárnak a terítője. Bíbor volt az a lepel, amelybe a mécstartót és a mécseseket, valamint a szent edényeket göngyölték, amikor Izrael fiai tábort bontottak (4Móz 4,13).
A gazdagon hímzett takaró fölött aranyozott ezüstből készült Tóra-pajzs, más szóval Tóra-vért (tász) látható, amely askenáz hagyomány. A Tóra-pajzs héber neve hósen, emlékeztet a régi szentély főpapjának mellvértjére, ezüst vagy ezüstözött igényes ötvösmunka. Gyakran a tízparancsolat kőtábláit mutatja, vagy oroszlánokat ábrázol, az utóbbiak Júda törzsére, a zsidó népre utalnak.
Egy hagyományos magyarázat szerint a Tóra hordozza manapság a főpap jelvényeit, és minden családfő a maga otthoni asztalánál a főpap szerepét tölti be.
Kezet formázó, ezüstláncra függesztett ezüst mutató pálca (jád) fekszik a Tóra-pajzson, ezzel a mutatják a felolvasó számára a kézzel nem illethető szentírási sorokat.
A mutató (jád) három részből áll. Kéz alakban végződik oly módon, hogy a mutatóujj előrenyúlik. Ehhez járul a középső rész, a mutató teste, ahova a – többnyire héber nyelvű – felirat kerül. Ez általában az adományozó nevét és a héber évszámot tartalmazza. A mutató felső része láncban végződik, használaton kívül ugyanis a “felöltöztetett” Tóra-tekercsre akasztják a korona vagy a rimmónim (gránátalma formájú díszek) alá. Míg ez utóbbiak inkább csak ünnepeken vagy szombaton kerülnek a Tóra-tekercsre, a mutató mindig ott található: elengedhetetlen része az olvasásnak.
A két tekercset tartó rudakat életfának (éc hajjim) nevezik. Az életfa Éden kertjének közepén áll. Isten kiűzte onnan Ádámot és Évát, miután ettek a tudás fájának gyümölcséből, hogy ne ehessenek az élet fájának gyümölcséből is, és így ne legyenek örök életűek. Az Édenkert bejáratát egy kerub őrzi lángpallossal, hogy az emberek ne juthassanak be, és ne ehessenek az élet fájáról. Erről a fáról vágta Isten Mózes varázserejű botját. A fa gyümölcseit az igazak fogják megkapni az eljövendő világban (olám ha-ba), ágai pedig árnyat adnak az Éden-kert minden lakója számára. Olyan nagy ez a fa, hogy ötszáz évig tartana elhaladni törzse mellett. A Paradicsom vizei, melyek az egész földet öntözik, az élet fája alól fakadnak. A Tórát, melyet Isten az embernek adott, szintén az élet fájának nevezik, mivel az ennek a paradicsomi növénynek a földi megfelelője.
A középső ablakot héber hangjegyek, neginák, keretezik, amelyek eredetileg a szentírási szöveg helyes hangsúlyozását segítették elő, megkönnyítették az olvasást. Az olvasás helyes módja – taamé ha-mikra – a bar micvóra való felkészülés része. Ezzel a keret a szombat reggel legfontosabb istentiszteleti részére, a tóraolvasásra (lejnolásra) utal. Ezt követi a haftára (befejezés), amit a maftir (befejező személy) olvas a próféták könyvéből.
A tekercseket felül tórakorona (keter Tora) díszíti, amelyre csengettyűket (paamonim) helyeznek. Az apró ezüstcsengettyűk az öröm kifejezői, hiszen a Tóra körbehordozásakor a hangjuk ad hírt a kinyilatkoztatásról. A hívek, amikor az ekként felszerelt Tóra közelébe kerülnek, csókkal illetik annak takaróját.
A baloldali ablak a szombat kimeneteléről emlékezik meg: felül illatszerek tornyos tartója, középütt égő viaszgyertyák és almavirágok közt a havdálá, a szombat kimenetelének a serlege. A belső ablakszegélyek a kanócos olajmécsnek megfelelő olajágbogyókkal és az illatszerekhez tartozó szegfűszegvirággal (Caryophyllis aromaticus) díszítettek.
A jobboldali ablak a péntek estét, a szombat bejövetelét ábrázolja, felül a hagyományos szombati csillagos függőmécses, alul a két péntek esti kalács, a barhesz, a kiddus serleggel. Kerete olajbogyó és szegfűszeg.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464770
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.29. 22:01
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ3400/1000 • 1/100 • 9mm • ISO200

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.29. 22:01
2019. július
II. Sábát (Szombat) Az ablakképen a tóratekercseket borító díszesen hímzett takaró színe bíb...Teljes szövegII. Sábát (Szombat)
Az ablakképen a tóratekercseket borító díszesen hímzett takaró színe bíbor. Ezt az igen értékes festéket a Közel-Keleten elsősorban kultikus célokra használták. A szent sátorba (2Móz 26,31.36) és a templomba (2Krón 3,14) bíborból készült a függöny, maga a szent sátor (2Móz 26,1-4), a papok és a főpap öltözéke (2Móz 28), a frigyládának, a kitett kenyerek asztalának, az aranyoltárnak a terítője. Bíbor volt az a lepel, amelybe a mécstartót és a mécseseket, valamint a szent edényeket göngyölték, amikor Izrael fiai tábort bontottak (4Móz 4,13).
A gazdagon hímzett takaró fölött aranyozott ezüstből készült Tóra-pajzs, más szóval Tóra-vért (tász) látható, amely askenáz hagyomány. A Tóra-pajzs héber neve hósen, emlékeztet a régi szentély főpapjának mellvértjére, ezüst vagy ezüstözött igényes ötvösmunka. Gyakran a tízparancsolat kőtábláit mutatja, vagy oroszlánokat ábrázol, az utóbbiak Júda törzsére, a zsidó népre utalnak.
Egy hagyományos magyarázat szerint a Tóra hordozza manapság a főpap jelvényeit, és minden családfő a maga otthoni asztalánál a főpap szerepét tölti be.
Kezet formázó, ezüstláncra függesztett ezüst mutató pálca (jád) fekszik a Tóra-pajzson, ezzel a mutatják a felolvasó számára a kézzel nem illethető szentírási sorokat.
A mutató (jád) három részből áll. Kéz alakban végződik oly módon, hogy a mutatóujj előrenyúlik. Ehhez járul a középső rész, a mutató teste, ahova a – többnyire héber nyelvű – felirat kerül. Ez általában az adományozó nevét és a héber évszámot tartalmazza. A mutató felső része láncban végződik, használaton kívül ugyanis a “felöltöztetett” Tóra-tekercsre akasztják a korona vagy a rimmónim (gránátalma formájú díszek) alá. Míg ez utóbbiak inkább csak ünnepeken vagy szombaton kerülnek a Tóra-tekercsre, a mutató mindig ott található: elengedhetetlen része az olvasásnak.
A két tekercset tartó rudakat életfának (éc hajjim) nevezik. Az életfa Éden kertjének közepén áll. Isten kiűzte onnan Ádámot és Évát, miután ettek a tudás fájának gyümölcséből, hogy ne ehessenek az élet fájának gyümölcséből is, és így ne legyenek örök életűek. Az Édenkert bejáratát egy kerub őrzi lángpallossal, hogy az emberek ne juthassanak be, és ne ehessenek az élet fájáról. Erről a fáról vágta Isten Mózes varázserejű botját. A fa gyümölcseit az igazak fogják megkapni az eljövendő világban (olám ha-ba), ágai pedig árnyat adnak az Éden-kert minden lakója számára. Olyan nagy ez a fa, hogy ötszáz évig tartana elhaladni törzse mellett. A Paradicsom vizei, melyek az egész földet öntözik, az élet fája alól fakadnak. A Tórát, melyet Isten az embernek adott, szintén az élet fájának nevezik, mivel az ennek a paradicsomi növénynek a földi megfelelője.
A középső ablakot héber hangjegyek, neginák, keretezik, amelyek eredetileg a szentírási szöveg helyes hangsúlyozását segítették elő, megkönnyítették az olvasást. Az olvasás helyes módja – taamé ha-mikra – a bar micvóra való felkészülés része. Ezzel a keret a szombat reggel legfontosabb istentiszteleti részére, a tóraolvasásra (lejnolásra) utal. Ezt követi a haftára (befejezés), amit a maftir (befejező személy) olvas a próféták könyvéből.
A tekercseket felül tórakorona (keter Tora) díszíti, amelyre csengettyűket (paamonim) helyeznek. Az apró ezüstcsengettyűk az öröm kifejezői, hiszen a Tóra körbehordozásakor a hangjuk ad hírt a kinyilatkoztatásról. A hívek, amikor az ekként felszerelt Tóra közelébe kerülnek, csókkal illetik annak takaróját.
A baloldali ablak a szombat kimeneteléről emlékezik meg: felül illatszerek tornyos tartója, középütt égő viaszgyertyák és almavirágok közt a havdálá, a szombat kimenetelének a serlege. A belső ablakszegélyek a kanócos olajmécsnek megfelelő olajágbogyókkal és az illatszerekhez tartozó szegfűszegvirággal (Caryophyllis aromaticus) díszítettek.
A jobboldali ablak a péntek estét, a szombat bejövetelét ábrázolja, felül a hagyományos szombati csillagos függőmécses, alul a két péntek esti kalács, a barhesz, a kiddus serleggel. Kerete olajbogyó és szegfűszeg.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VII. A Sátrak ünnepe (Szukkót) Ez az ünnep az ősök pusztai vándorlására emlékeztet, amidőn Isten kegyes gondviselése őket minden bajban meg...Teljes szövegVII. A Sátrak ünnepe (Szukkót)
Ez az ünnep az ősök pusztai vándorlására emlékeztet, amidőn Isten kegyes gondviselése őket minden bajban megsegítette, és állandó házak híján sátrakban (szukka) nyújtott számukra hajlékot és menedéket. “Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki, aki bennszülött Izraelben, lakjék sátrakban. Azért, hogy tudják nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptom országából”(3Móz 23,42-43). A parancs előírja, hogy a szukkában kell inni, enni és aludni úgy, mint az állandó lakásban. A szukka építésének megvan a törvényes előírása a nagyságára, a külső, valamint a belső formájára egyaránt.
A sátrak ünnepe szertartásaira a déli oldalbejárat jobboldalán lévő ablakban elhelyezett üvegképek utalnak. A nagy mezőben függönyös, nádtetős sátor látható az ünnepi csokor, a luláv által képezett gótikus ívtől keretezve. A győzelmi pálmaág a vezérlő isteni gondviselést hirdeti, s a belévetett reményt képviseli az örökzöld mirtusz. Ez utóbbi ágacskái képezik a belső szegélyt. A mirtusz a Vénusz bolygó istennőjének attribútuma volt, a szegély fűz levelei a Holdat jelképezték a Mediterráneumban, a zsinagógában azonban másra utalnak.
Az ablakban felül a bima (tóraolvasó emelvény) körüli ünnepi hét körmenetet hét koncentrikus kör szivárványszínekben ábrázolja. Minden körmenet imádsága a hozsánna (segíts meg kérlek) felkiáltással kezdődik és végződik. Lejjebb etrog (citrusalma) növények közt bíbor alapon az ünnepet elrendelő parancs héber felirata látható: Ba-szukkot tésvu.
A szukkot ünnepi csokor egyik része a bal kézben tartandó etrog (pri éc hádár) és a jobb kézben lévő mirtusz (hadasz), fűzgally (aráva), pálmaágacska (luláv).
Az etrog, ez a citromhoz hasonló déligyümölcs, a zsidó hagyomány szerint egyenest az Éden-kertből való, mert gyümölcsének, levelének és a szárának egyazon íze van.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464978
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.30. 21:52
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/60 • ISO400

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.30. 21:52
2019. július
VII. A Sátrak ünnepe (Szukkót) Ez az ünnep az ősök pusztai vándorlására emlékeztet, amidőn I...Teljes szövegVII. A Sátrak ünnepe (Szukkót)
Ez az ünnep az ősök pusztai vándorlására emlékeztet, amidőn Isten kegyes gondviselése őket minden bajban megsegítette, és állandó házak híján sátrakban (szukka) nyújtott számukra hajlékot és menedéket. “Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki, aki bennszülött Izraelben, lakjék sátrakban. Azért, hogy tudják nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptom országából”(3Móz 23,42-43). A parancs előírja, hogy a szukkában kell inni, enni és aludni úgy, mint az állandó lakásban. A szukka építésének megvan a törvényes előírása a nagyságára, a külső, valamint a belső formájára egyaránt.
A sátrak ünnepe szertartásaira a déli oldalbejárat jobboldalán lévő ablakban elhelyezett üvegképek utalnak. A nagy mezőben függönyös, nádtetős sátor látható az ünnepi csokor, a luláv által képezett gótikus ívtől keretezve. A győzelmi pálmaág a vezérlő isteni gondviselést hirdeti, s a belévetett reményt képviseli az örökzöld mirtusz. Ez utóbbi ágacskái képezik a belső szegélyt. A mirtusz a Vénusz bolygó istennőjének attribútuma volt, a szegély fűz levelei a Holdat jelképezték a Mediterráneumban, a zsinagógában azonban másra utalnak.
Az ablakban felül a bima (tóraolvasó emelvény) körüli ünnepi hét körmenetet hét koncentrikus kör szivárványszínekben ábrázolja. Minden körmenet imádsága a hozsánna (segíts meg kérlek) felkiáltással kezdődik és végződik. Lejjebb etrog (citrusalma) növények közt bíbor alapon az ünnepet elrendelő parancs héber felirata látható: Ba-szukkot tésvu.
A szukkot ünnepi csokor egyik része a bal kézben tartandó etrog (pri éc hádár) és a jobb kézben lévő mirtusz (hadasz), fűzgally (aráva), pálmaágacska (luláv).
Az etrog, ez a citromhoz hasonló déligyümölcs, a zsidó hagyomány szerint egyenest az Éden-kertből való, mert gyümölcsének, levelének és a szárának egyazon íze van.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

VIII. Záróünnep (Smíni aceret) Egy történelmi esemény is kapcsolódik az ünnephez, ugyanis Salamon király a jeruzsálemi Szentély felavatási ünn...Teljes szövegVIII. Záróünnep (Smíni aceret)
Egy történelmi esemény is kapcsolódik az ünnephez, ugyanis Salamon király a jeruzsálemi Szentély felavatási ünnepségeit szukkot napjaiban tartotta és semini aceretkor bocsátotta el, engedte haza a népet (1Kir 8,66).
A két ablakot - a záróünnep és a Tóra örömünnepe (Szimchat Tórá) ablakait - összefogó felső részben Izrael gyümölcsei: gránátalma, füge, szőlő, datolya, és az olajbogyó idézik fel az őszi időszakot.
A bal oldali ablaktáblán látható egy szalaggal körbetekert nyitott Tóratekercs, ami utal a nyilvános Tóraolvasás éves (54 hetiszakaszos) ciklusának lezárására ami minden évben a záróünnep utolsó napján fejeződik be. De, ahogyan a Szentírás oly szépen mondja: “Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen” (Zsolt 119,96). Isten szava végtelen. Ezért amint az olvasás a Tóra utolsó heti szakaszával, a Ve-zot ha-berákha-val befejeződik, mindjárt megkezdik a Tóra első szidrája, a Berésit felolvasását Mózes I. könyvéből.
A felirat felette - "Hozsánna!"
Az ablak belső szegélyét a mandula (Amygdalus communis) és kapor, kápri cserje (Capparis c. spinosa) levele és virága képezi.
Az ünnepi ablakkép jobboldali mezejében Ráhel ősanya sírboltját ábrázolja, mely fölött a fölirat: “A szellemeknek istene.” Ráhel Jákob kiváltságos felesége, két legkisebb fiának, Józsefnek és Benjáminnak az anyja volt. Benjámin szülésekor meghalt, és a Bételből Efratába vezető út mellett temették el. Ezt a helységet Betlehemmel azonosították, mivel Betlehemben telepedett le egy efrata nevű judeai kánaánita nemzetség. Az efratai sírbolt a Mórija-hegye és József ősatyának a mai Nabluszban lévő sírja után a zsidóság harmadik legszentebb emlékhelye.
Közel találhatók az ablakképhez a déli fal mázkir táblái is. Az ünnep részeként a Tóra és a haftára (prófétai szakasz) olvasása után imát (mázkir) mondanak az elhunyt hozzátartozókért.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464987
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.30. 22:27
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/80 • ISO800

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.30. 22:27
2019. július
VIII. Záróünnep (Smíni aceret) Egy történelmi esemény is kapcsolódik az ünnephez, ugyanis Sa...Teljes szövegVIII. Záróünnep (Smíni aceret)
Egy történelmi esemény is kapcsolódik az ünnephez, ugyanis Salamon király a jeruzsálemi Szentély felavatási ünnepségeit szukkot napjaiban tartotta és semini aceretkor bocsátotta el, engedte haza a népet (1Kir 8,66).
A két ablakot - a záróünnep és a Tóra örömünnepe (Szimchat Tórá) ablakait - összefogó felső részben Izrael gyümölcsei: gránátalma, füge, szőlő, datolya, és az olajbogyó idézik fel az őszi időszakot.
A bal oldali ablaktáblán látható egy szalaggal körbetekert nyitott Tóratekercs, ami utal a nyilvános Tóraolvasás éves (54 hetiszakaszos) ciklusának lezárására ami minden évben a záróünnep utolsó napján fejeződik be. De, ahogyan a Szentírás oly szépen mondja: “Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen” (Zsolt 119,96). Isten szava végtelen. Ezért amint az olvasás a Tóra utolsó heti szakaszával, a Ve-zot ha-berákha-val befejeződik, mindjárt megkezdik a Tóra első szidrája, a Berésit felolvasását Mózes I. könyvéből.
A felirat felette - "Hozsánna!"
Az ablak belső szegélyét a mandula (Amygdalus communis) és kapor, kápri cserje (Capparis c. spinosa) levele és virága képezi.
Az ünnepi ablakkép jobboldali mezejében Ráhel ősanya sírboltját ábrázolja, mely fölött a fölirat: “A szellemeknek istene.” Ráhel Jákob kiváltságos felesége, két legkisebb fiának, Józsefnek és Benjáminnak az anyja volt. Benjámin szülésekor meghalt, és a Bételből Efratába vezető út mellett temették el. Ezt a helységet Betlehemmel azonosították, mivel Betlehemben telepedett le egy efrata nevű judeai kánaánita nemzetség. Az efratai sírbolt a Mórija-hegye és József ősatyának a mai Nabluszban lévő sírja után a zsidóság harmadik legszentebb emlékhelye.
Közel találhatók az ablakképhez a déli fal mázkir táblái is. Az ünnep részeként a Tóra és a haftára (prófétai szakasz) olvasása után imát (mázkir) mondanak az elhunyt hozzátartozókért.Kevesebb szöveg

"Új zsinagóga festett üvegablakai" c. alkotás fotói Szeged településről

X. Emléknap Jeruzsálem pusztulására (Tisá beáv) Jeruzsálem pusztulásának gyásznapját világos szimbolikával és hármas tagolású elrendezésével k...Teljes szövegX. Emléknap Jeruzsálem pusztulására (Tisá beáv)
Jeruzsálem pusztulásának gyásznapját világos szimbolikával és hármas tagolású elrendezésével képviseli a földszinten, az északi oldalon a keleti faltól legtávolabb eső ablakcsoport. A feliratos mezőben a 137. zsoltár 5. verse: “Ha elfeledlek Jeruzsálem, feledjen el a jobbom engemet”, hangulatosan magyarázza a festett ablak jelentőségét.
Fölötte a két szélső csúcs-mezőben a szétszóródás jelképéül az ördögszekér, egy gyomnövény látszik: “mint az ördögszekér a vihar elől” (Ézs 17,13).
Középen a jerikói rózsa (feltámadás jelképe) ábrázolása alatt a pusztulás emléke, a jeruzsálemi templomnak máig fönnálló fala látszik, gyászciprusokkal és borostyánkerettel.
Az ablakban ábrázolt oszlopos ciprus a mediterrán vidéken őshonos örökzöld növény. Mivel több száz évig is elélhet, a hosszú élet és a halhatatlanság szimbóluma; életfának is ábrázolják. A görög mitológiában a gyászra és az örök életre egyaránt utal. Kedvelt temetői fa, úgy tartják, hatalma megvédi az emberi testet a bomlástól. Az alvilág és a sors isteneinek attribútumaként gyászt, temetést, halált jelent.
A borostyán, amely a keretdíszt alkotja, az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság, az öröklét szimbóluma.
A Jeruzsálem pusztulásának emlékére rendelt áv hó 9-i böjtnapon a gyász jeléül a gyermekek bogánccsal dobálják egymást. Ezért láthatók a jobb- és baloldali színes ablakán bogáncsfejek is a tüzes liliomok mellett.
Talmudnak egyik mondata szerint Jeruzsálem pusztulása napján – meg is született a Messiás.
Az ablakcsoportban jobbra és balra a nagy mezőkben Izrael virágkorának jelképe, a pálma. A pálma a győzelem, az újjászületés és a halhatatlanság szimbóluma.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
464988
Forrás
https://mek.oszk.hu/19500/19577/ https://www.youtube.com/watch?v=3Rbt_rSiTJE
Fotózva
2019. július
Évszám
2019
Feltöltve
2021.10.31. 00:29
EXIF információk...
CASIO COMPUTER CO.,LTD. / EX-Z19
ƒ5200/1000 • 1/80 • ISO800

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Szabó László 21.10.31. 00:29
2019. július
X. Emléknap Jeruzsálem pusztulására (Tisá beáv) Jeruzsálem pusztulásának gyásznapját vil...Teljes szövegX. Emléknap Jeruzsálem pusztulására (Tisá beáv)
Jeruzsálem pusztulásának gyásznapját világos szimbolikával és hármas tagolású elrendezésével képviseli a földszinten, az északi oldalon a keleti faltól legtávolabb eső ablakcsoport. A feliratos mezőben a 137. zsoltár 5. verse: “Ha elfeledlek Jeruzsálem, feledjen el a jobbom engemet”, hangulatosan magyarázza a festett ablak jelentőségét.
Fölötte a két szélső csúcs-mezőben a szétszóródás jelképéül az ördögszekér, egy gyomnövény látszik: “mint az ördögszekér a vihar elől” (Ézs 17,13).
Középen a jerikói rózsa (feltámadás jelképe) ábrázolása alatt a pusztulás emléke, a jeruzsálemi templomnak máig fönnálló fala látszik, gyászciprusokkal és borostyánkerettel.
Az ablakban ábrázolt oszlopos ciprus a mediterrán vidéken őshonos örökzöld növény. Mivel több száz évig is elélhet, a hosszú élet és a halhatatlanság szimbóluma; életfának is ábrázolják. A görög mitológiában a gyászra és az örök életre egyaránt utal. Kedvelt temetői fa, úgy tartják, hatalma megvédi az emberi testet a bomlástól. Az alvilág és a sors isteneinek attribútumaként gyászt, temetést, halált jelent.
A borostyán, amely a keretdíszt alkotja, az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság, az öröklét szimbóluma.
A Jeruzsálem pusztulásának emlékére rendelt áv hó 9-i böjtnapon a gyász jeléül a gyermekek bogánccsal dobálják egymást. Ezért láthatók a jobb- és baloldali színes ablakán bogáncsfejek is a tüzes liliomok mellett.
Talmudnak egyik mondata szerint Jeruzsálem pusztulása napján – meg is született a Messiás.
Az ablakcsoportban jobbra és balra a nagy mezőkben Izrael virágkorának jelképe, a pálma. A pálma a győzelem, az újjászületés és a halhatatlanság szimbóluma.Kevesebb szöveg
Összesen 32 fotó

Műlap története

18 órája
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
20 órája
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
21 órája
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
2 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
2 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
2 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
12 napja
1 új fotót töltöttem az "Új zsinagóga festett üvegablakai" műlaphoz!
27 napja
A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg az "Új zsinagóga festett üvegablakai" feltöltésünket!
28 napja
Cedrus publikálta "Új zsinagóga festett üvegablakai" c. műlapját!
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.