Az aradi Kultúrpalotát 1911-ben kezdték el építeni és a magyar származású aradi építészt, Szántay Lajost bízták meg a tervezésével. ^[1] 1913-ban avatták fel, több féle stílus keverékét vonultatta fel a tervező. Védett műemlék, ^[2] máig Kultúrpalotaként funkciónál, a Megyei Múzeum és az Állami Filharmónia székhelye.

Szántay Lajos "(Arad, 1872. február 20. – Arad, 1961. március 8.) építész, Arad egyik legjelesebb műépítésze, számos középület tervezője, jeles közéleti személyiség, a református egyházközösség gondnoka... Középiskoláit Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányait pedig Zürichben. Építészpályáját Budapesten kezdte, de 1902-ben, édesanyja halála után Aradon nyitott tervezőirodát." ^[3]

A szobor állítással a város tiszteleg egykori fő építésze előtt, az általa tervezett legszebb épületének lépcsőin. Nagyobb mint életnagyságú nagyon élethű, mintha indulna le a lépcsőn. Bronzból készült, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotása. A kabát hátsó részén alul az alkotói szignó és a készítés évszáma látható. A szobor alatti lépcsőn Szántay neve olvasható bronz csíkon.

A szobor leírása:
"A néhai építészt szmokingban, cilinderrel a kezében ábrázoló szobor alkotója Kocsis Rudolf aradi művész, akinek több köztéri szobra is látható a városban. Egy 1906-ban, az evangélikus (az aradi köznyelvben: a vörös) templom – amelynek tervezője és kivitelezője szintén Szántay volt – átadóján készült fotográfia ihlette meg a szobrászt."^[4]
Avatás:
"Ma délután felavatásra került a Kultúrpalotánál Szántay Lajos (...) aradi építész egész alakos szobra. A jelen lévő nagy számú érdeklődő előtt Bognár Levente alpolgármester beszélt, méltatta Szántay munkásságát, aki a Kultúrpalota mellett, többek között a nevét viselő palotát, a Bohus-palotát vagy a lutheránus-evangélikus templomot is tervezte."^[5]

---