A kígyó „gyógyító” erejéről más a Számok könyve is beszél:
„Könyörgött is Mózes a népért, mire az Úr így szólt hozzá: »Készíts egy rézkígyót és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.« Csinált tehát Mózes egy rézkígyót és kitette jelül: a megmartak, ha feltekintettek rá, meggyógyultak.^[1]
De a kígyó mást is szimbolizál:
„A kígyó egyfelől az alvilági gonosz jelképe, a Sátán bibliai szinonimája, az észrevétlen közelítő halál megtestesülése; másfelől azonban termékenység-jelkép, a megtestesült bölcsesség és gyógyító erő, a halhatatlanság és örökkévalóság szimbóluma. Az állat eredendően a természet örök körforgását, évenkénti elhalását és megújulását példázta, a természeti ciklust követő életritmusával (téli álom, rendszeres vedlés).”^[2]
A Zárda Patika esetében viszont nyilván Aszklépioszra, a gyógyítás istenére utal.^[3]

---