Az Erdély Panteonjaként emlegetett Házsongárdi temető I. B parcellájában (5-ös helyrajzi szám) található Hirschler József (1874‒1936) kolozs-dobokai római katolikus főesperesnek, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosának síremléke. Hirschler Újpesten született, Budapesten, Esztergomban, Bécsben (Pázmaneumban) és Rómában (Collegium Germanicum et Hungaricum-ban) tanult. Utóbbi helyszínen eltöltött évek meghatározóak voltak számára, ugyanis itt szentelték pappá 1900. október 28-án, itt szerzett hittudományi doktori címet, és itt nyilvánult meg először a művelődéstörténet iránti érdeklődése.
A kolozsvári Szent Mihály-templom káplánja (segédlelkésze) (1901‒1906), majd plébánosa (1906‒1936) volt. Utóbbi minőségében sokat tett a kolozsvári iskolahálózat kiépítéséért, legnagyobb megvalósítása a Marianum leánynevelő intézet és iskola megalapítása volt, mely 1911-ben nyitotta meg kapuját. Hischler nagyszabású tervei kivitelezéséhez felvett kölcsönök és a plébánia számára szerzett kölcsön nem megfelelő helyre való befektetése az egyházközséget a csőd szélére sodorta, és hozzájárult Hirschler lemondásához, valamint egészsége megromlásához.
Hirschler Józsefet a Szent Mihály-templomban ravatalozták fel, és 1936. november 19-én a házsongárdi Schütz-kriptába (II. B parcella) temették el.^[1] Hirschler még életében megvásárolt egy sírhelyet, melyen számára dísznyughelyet alakítottak ki.
Hirschler József végső sírhelye egy betonkerettel körbevett sírhantból, egy Krisztus-szoborból, egy térdelő és a Hirschler által alapított Marianum egyenruháját viselő diáklány szobrából, valamint egy különálló fejkőből áll, utóbbiban fekete márványból készült betét van az alábbi felirattal:

DR. HIRSCHLER JÓZSEF

PÁPAI PRELÁTUS, C[ímzetes]. APÁT, 30 ÉVEN ÁT
KOLOZSVÁRI FŐESPERES-PLÉBÁNOS
A MARIANUM MEGALAPÍTÓJA
1874.III.17‒1936.XI.17
R.I.P.

A síremléket 1941. október 26-án avatták ünnepélyesen fel, jelentős számú tömeg jelenlétében. Az eseményen felszólalt Boga Alajos (1886‒1954) pápai prelátus, a díszsírhely létrehozásával megbízott bizottság tagja, továbbá jelen volt Kolozs vármegye főispánja, Inczédy-Joksman Ödön.^[2]
A két életnagyságú szobrot Botár István szobrászművész alkotta meg, a sírhely környezetét Tordai Mihály kolozsvári építész alakítatta ki.^[3]
Az avatáskor készült képek tanúsága szerint a két szobrot eredetileg egymással szemben helyezték el (Krisztus déli, a diáklány északi irányban nézett), továbbá a sírhant 1941-ben még nem volt kialakítva. Ma a Krisztus-szobor dél fele van fordítva, a diáklány szobra pedig keleti irányba néz. A síremléket vaskerítés veszi körbe.
A sírhelyet 2008-ban hozták rendbe, a rendbetett nyughelyet október 31-én áldotta meg az akkori kolozsvári római katolikus egyetemi lelkész, T. Takó István.^[4]
A sírhely felkerült a romániai műemléki listára (azonosító kódja: CJ-IV-m-B-07839.008).^[5]

---