Szép nagy sétát tettünk június utolsó napjainak egyikén, Szolnokon. Jó nagy hőség volt, a város viszont nincs ellátva utcai ivókutakkal. Ilyen szempontból az egyik legkellemetlenebb magyar városok egyike Szolnok.
"1876-os megye rendezések során Szolnok lett az újonnan szerveződött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. Az új funkció új székházat igényelt. A város egy telket adományozott erre a célra, az egykori Zöldfa vendéglő telkén épülhetett fel a megyeháza. Az alapkő letételre 1878. május 21-én került sor.
Az eklektikus stílusban emelt középületet Benkó Károly tervezte, az építés munkálatait Pucher József építész irányította. Négyoldali homlokzattal kiképzett, szabadon álló nagyarányú középület. egyemeletes, alápincézett. A szabadon álló épület főhomlokzata 1-7-1 tengelyű..."
A megyeháza észak felé néző főhomlokzatán hangsúlyos, árkádos, loggiás középrizalit, attikáján két allegorikus alak között Jász-Nagykun-Szolnok megye címerével a közepén. Az épület felújításai során a címertartó pajzsban 1959 és 1991 között a Népköztársaság címere volt látható, egyébként meg a megyei hármas címer...
Mivel a két allegorikus alak és a címer is északra néz, nem is olyan egyszerű fotózni az épületet. Ráadásul a szemben lévő kis utca nem a középtengelyben csatlakozik, így aztán lehet látni a képeken, hogy az út közepén állok, és hát ugrabugráltam az autók között... Ezért lettek életlen, bemozdult fotók is...
A szobrász neve, aki az allegorikus alakokat alkotta, egyik épületleírásban sem szerepel.

A címer leírása: "A megye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs. A felső, ezüsttel és arannyal hasított részén a jobb oldali, ezüstmezőben vörös csőrű és lábú, természetes színű, balra forduló gólya áll; a bal oldali, aranymezőben felegyenesedő, jobbra forduló, kétfarkú, természetes színű, fegyverzett oroszlán lép jobbra, feje előtt fogyó vörös hold, mögötte hatágú, vörös csillag lebeg. Lent kék mezőben három hullámos ezüstszalag alatt vörös süvegű, mundéros és csizmás vitéz ezüstparipán lebegve vágtat jobbra, lótakarója és lobogó köpönyege szintén vörös, jobbjában aranykürtöt emel, baljával kerek ezüstpajzsot tart. A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú (öt levél között négy gyöngy), nyitott, arany leveles korona látható. Az alán eredetű jászok kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe. Szolnok vármegyét Szent István alapította...
Az 1949 utáni átszervezések során a megye nevét Szolnokra egyszerűsítették, a Jászság és Nagykunság csak tájegységekként szerepeltek, a megyei címer használatát pedig betiltották. A rendszerváltozás után az eredeti nevét visszanyerő megye közgyűlése a hagyományok ápolása, az összetartozás tudatának újbóli megerősítése végett az 1991. évi 1. számú önkormányzati rendeletével visszaállította méltóságába az ősi elemekből 1878-ban alkotott címert."

---