Helyi védelem alatt álló épület ^[1] homlokzatán látható az egykori Bihar megye címere. A megyeházáról készült régi képeken látható az eredeti 1920-ban készült címer (lásd a kapcsolódó linket). Az is látszik, hogy a régit később eltávolították, vélhetően az ötvenes években, mikor megszűnt a város megyeszékhely státusza. A régebben készült fotón nincs az épületen.
2011-ben döntött a város képviselő testülete az épület felújításáról és a címer visszaállításáról.^[5] A nem rég befejezett felújítás után az épület homlokzatán az új címer látható. Az önkormányzattól utólag megtudtam, hogy a címert Kurucz Imre helyi szobrászművész készítette.

Faragott mészkő címer közepén, a pajzs formájú részen, jobb oldalon búzakalász, balról szőlőtőke két fürt szőlővel, alul halak úsznak a stilizált vízben. A címer oldalán növényi mintázat tekereg, tetején korona. A leírástól eltérően, a korona nem öt ágú, hanem kilenc.

"A település 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került." ^[2]
"Az első világháborút követően Berettyóújfalu lesz Csonka-Bihar vármegye székhelye. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épül az 1920-as években."^[3]

Címer: " Bihar megye címere álló, csücskös talpú ívelt tárcsapajzs, kék mezejét jobbról zöld félpólya (a középtől ezüst sziklaormokba megy át) tagolja. A felső mezőben, jobb oldalon a zöld pólyára állítva búzakéve aranylik, a sziklaormok fölé (a bal oldalon), aranyszalagon két arany szőlőfürt lóg. Az alsó, kék mezőben három ezüstös hal (2-1) úszik balra, közöttük három csoportba rendezve, három-három aranyló buzogányú, aranysás (1-2) látható. A pajzs fölött jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst növényi ornamensbe átcsapó foszlányok burjánzanak, amelyek zafírokkal és rubinokkal ékesített, nyitott, ötágú, arany leveles koronát tartanak." ^[4]

---