Az épület Festetics György gróf számára készült, építése Ybl Miklós tervei alapján 1862 és 1865 között folyt . A korabeli sajtó elismerően szólt "a legszolidabb anyagokból valódi pazar fényűzéssel épült" palotáról, ami 1864-re már elkészült, csak belső munkálatok akadályozták a beköltözést. ^[1] Az épület története elég sokrétűen alakult, miután 1932-33-ban "a Magyar Rádiót üzemeltető részvénytársaság" megvásárolta Festetics Tasziilótól,^[3], ill. más olvasatban az ő halála után az állam. ^[2] Minden esetre úgy tűnik, különböző funkciókat töltött be. Legutóbb az ELTE szociológia tanszéke működött benne, ma egy újabb oktatási intézmény vette át.^[2]
A kert beépítése 1980-ban történt, szerencsére a míves kerítés és kapu megmaradt. "A kerítés és a kapu igazi mestermunka, szerencsére az 1984-re elkészült Üzemépület sötét üvegkockája kiemeli az időközben fehérre festett, pazar kovácsoltvas kerítést, a kapu tetején a Festetics-címerrel." ^[3] Mivel a Magyar Rádió kb. 2014-ben megszűnt, a környék épületeinek funkciója is változott. Az "üvegkockában" ma, a kiírás szerint Rádió- és Televíziótörténeti kiállítás működik.
A címer leírása az Építészfórum cikkében: "A pajzsmezőben két arany oroszlán áll szemben karddal, fölöttük korona lebeg, egy daru alakja zárja a kompozíciót."^[3]*
A daruhoz pedig történet fűződik: a beépítés során a daruval egy vonalba került az első emeleti étterem. Gyakorlatilag verseny folyt a az ablak melletti asztalokért. Ugyanakkor elterjedt az a tévhit, hogy a madár nemes kócsag, így a versengés a „kócsagos" asztalért folyt.

*Kiegészítés/pontosítás a címer leírásához: A grófi rangot és a címert Mária Terézia adományozta Tolnai Festetics Pálnak 1772. február 24.-én, aki által viselhették gyermekei: György, József, Imre, Júlia, Erzsébet, Anna Mária is.
A két, kivont kardot tartó arany oroszlán "kék csücsköstalpú pajzsban lebegő arany koronán" áll. A valós címeren a felső arany korona egy pajzson lévő rostélyos sisakon helyezkedik el, a daru jobb lábával követ tart.^[4]

---