"Számos olyan érték van a környezetünkben, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, és sok esetben talán még arról sincs fogalmunk, hogy valójában mit látunk."^[1]

Én sem kezdhettem volna szebb bevezetéssel ezt a műlapot, ezért teljes egészében idéztem Kleinhappel Miklóstól, aki az ELTE Savaria Egyetemi Központ kommunikációs munkatársa és 2020. szeptemberében kelt cikkében lerántotta a leplet az intézményükben található domborműről.

Szurcsik János 3,5x5 méter nagyságú terrakotta alkotásáról az első információkat és fotókat még a tavalyi év folyamán kaptam Molnár Erika művészettörténésztől, akinek apósa Szurcsik János. Nemrég - előzetes időpont egyeztetést követően - lehetőségem volt megtekinteni és fotókat készíteni róla.

„A murália alkotója Szurcsik János, Munkácsy-díjas festőművész, az akkori rajz tanszék egyik tanára, aki, miután ezzel a munkával megbízták, fél éves fizetés nélküli szabadságra ment, hogy elkészíthesse művét. Arra már nem emlékszem, hogy szabad kezet kapott-e a téma megválasztásában, de arra igen, hogy az ELTE Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézménye, az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola énekkarát szerette volna megjeleníteni. Antik, görög mintákat vett alapul, ezért leegyszerűsítettek, szinte sematizáltak az arcok az alkotáson, nem konkrét személyeket ábrázolnak. Szurcsik János a rajz tanszék egyik tantermében kivitelezte a művet, a tanszék kemencéjében égette ki a muráliát alkotó agyaglapokat."^[1] - emlékszik vissza Tóth Csaba festőművész, a Vizuális Főiskolai Tanszék docense.

A cikkben a mű alkotója, Szurcsik János is megszólal:
"A C–épület felépülését követően a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola igazgatóságának a felkérésére és a Képzőművészeti Lektorátus jóváhagyásával kaptam megbízást a munkára. Az általam elkészített végső tervet számos – örömmel végzett – tanulmány, előzetes variáció és anyagkísérlet előzte meg. Végül egy padlótól mennyezetig érő, maradandó anyagból készítendő terrakotta domborműre tettem javaslatot, amelyet elfogadott a bírálóbizottság.”^[1]

Kleinhappel Miklós rendkívül alapos kutatómunkát végzett, én közel nem tudtam volna ennyire részletes és értékes információt összegyűjteni az alkotás bemutatásával kapcsolatban. A cikk teljes terjedelmében a forrásnál lévő linkre kattintva olvasható.

Köszönöm szépen Molnár Erika és Kleinhappel Miklós segítségét a műlap létrejöttéhez!

---