Az alkotás elkészítésére már korábban voltak előkészületek. Nem egyértelmű, mikor állították fel, de már korábban, mint az avatás napja. Liber E. szerint a felállítás éve 1914.^[2], de valamiért pl. Mazányi nem veszi át, általánosságban ír: "jóval korábban". A hely: Józsefváros, az ún. Kispapok kertje. Az alkotást eredetileg a pálosok emlékkútjának tervezték (ők akkoriban nem működhettek Magyarországon), de később "átlényegült", az I. világháború során változott jelentése és az események hatására kapta a Béke-kút címet. ^[1]
Középen, egy román stílusú oszlop emelkedik, ezen Szűz Mária és a kis Jézus mellszobra fekete/szürke márványból. Ez összefügg eredetével: a Czenstochowa-i legendás Mária-kép alapján készült, ahol Mária arca sötét, így Ligeti ezt az anyagot választotta. Ugyanakkor éppen ez kapcsolja és erősítette fel a jelentéstartalom változását akkor, amikor a háború elején Czenstochowát a Monarchia csapatai váratlanul elfoglalták, ^[1][2]
Ligeti egy több változatban is ismert műve: a Madonna a gyermek Jézussal, amit ki is állított (Ernst múzeum, 1913), megegyezik a kompozíció főcsoportjával. A medence két oldalán egy-egy szerzetes térdepel, "ikonképet idéző szobrához fohászkodó két szerzetes szigorú szimmetriával elrendezett, térdeplő figurája"^[1] – Rott Nándor veszprémi püspök, ill. Robitsek József esztergomi kanonok arcvonásaival (portréikat Ligeti 1913-ban mintázta). ^[1]
Az emlékművet dr. Csernoch János bíboros hercegprímás szentelte meg, majd Budapest székesfőváros polgármestere ünnepélyes beszédét követően a főváros nevében átvette.
Az alkotás általános fogadtatásáról az általam olvasott források nem írnak. Az Építő Ipar – Építő Művészet visszafogott elismeréssel nyilatkozik, míg elhelyezését az alkotás szempontjából hátrányosnak tartja: "Az a most felavatott — teljesen sikerült — emlékmű, a szűken méretezett, és köröskörül négy ötemeletes házakkal felépített házfalak között — mintegy a mélységből — szinte levegő, világosság után kiált! Képzeljük ez emlékkútat körülvevő házakat csak egy-, legfölebb kétemeletes magasnak, akkor látnok csak, hogy mi az a művészi összhang!"^[3]
Akkor még nem számolhattak a későbbi fejleménnyel, az alkotást a Papnevelde éppen megújuló, de mégiscsak kissé szűkös udvarára helyezték át. Eddig nem, de itt olvasom /érintőlegesen/ az okot is. "A sáros, megközelíthetetlen, kis udvar helyébe magasan feltöltött parkot varázsoltak, középen ódon oszlopfőn a censtoehovai pálos Madonnával, a kút két oldalán térdeplő helyzetben két imádkozó pálos barát hatalmas kőfigurájával. Ez az érdekes kút, mely Ligeti Miklós...alkotása, a szeminárium régi kertjének helyén épült bérházak előtt állott, eldugva és elfeledve a Józsefváros egy sötét negyedében. Szendy Károly polgármester szívesen járult hozzá hogy a diszkút a neki megfelelőbb környezetbe kerüljön s most itt, szinte monumentális szint és életet ad a megújihodott udvarnak." ^[4]

---