Zalaegerszegen nincsenek nagy számban történelmi múltra visszatekintő épületek. Ennek oka abban is rejlik, hogy 1760-ban nagy tűzvész pusztított a városban ^[1], és sok jelentős épület elpusztult. Néhányuk azonban megmaradt, megújult, és mivel műemléki védelem alatt állnak, máig óvják őket. Ilyen épület a Kvártélyház is, amely a tűzvész után 1765-ben szilárd anyagból épült meg. Többször bővült, mai formáját 1928-ban kapta meg. ^[2]
Ekkora már az épület funkciója többször változott, központi elhelyezkedése miatt azonban fontos volt az impozáns külső megjelenés: "Az egykori kvártélyház egyemeletes, egyszerű épületének utolsó jelentős átalakítására 1928-ban került sor. Ekkor Kotsis Iván műegyetemi tanár tervei alapján újabb emelettel bővítették, és egységes, neobarokk külsőt kapott, új, díszes homlokzatára pedig erkélyek kerültek. A megyei székház 1928-ban készített vázlatrajza szerint a hivatali helységek (a megyei főtisztviselők irodái) mellett kisebb-nagyobb szolgálati lakások voltak az épületben; az első emelet Széchenyi térre néző szobái alkották a főispáni, a második emelet efölötti helyiségei pedig az alispáni lakosztályt. Mindezek mellett a földszinti déli szárnyban működött még egy bank, ott volt elhelyezve a zalaegerszegi főszolgabírói hivatal, a Széchenyi téri kapubejárótól jobbra pedig az állami Népgondozó Kirendeltség." ^[3]
Az épület főhomlokzatán Zala vármegye címerének nagy méretű domborműve látható, a Kvártélyház felújításának, rendszeres állagmegóvásának köszönhetően ma is jó állapotban.
A címert Pataky Andor faragta kőbe.

---