Nem múlt el három év a nagy színész halála után, mellszobor állításával emlékeztek Hegedűs Gyulára (1870–1931), a színészlegendára. Az avatáson, Liber Endre alpolgármester vette át a szobrot a bizottság elnökétől. ^[1][2] Szavai: "Amikor a székesfőváros közönsége nevében ezt a szobrot most átveszem, úgy érzem, hogy valóban annak a széles rétegű nagyközönségnek a nevében szólók, amelynek még forró a keze a tapsoktól, meleg a szíve az emlékezéstől, midőn Hegedűs Gyula szobrához közeledik." ^[1]
Az ünnepség keretében elsőként Hegedűs Gyula özvegye egy ibolyákból font egyszerű csokrot helyezett el a talapzaton, majd a koszorúzás következett. ^[1] A sajtó híradásában szerepel, a szándék szerint a szoborral szemben Varsányi Irén szobrát tervezték felállítani. ^[2]
A Fidelio című újságban Hegedűs Gyula születésének 150. évfordulóján, 2020-ban megemlékeztek a színészről. Életrajzi adatain kívül pályáját is részletesen leírják. A széles és változatos repertoáron kívül kiemelik, A színész "a magyar színpadi beszédstílus megújítója" is volt.
Kezdetben vándorszínész volt, majd két éves akadémiai képzés után Ditrói Mór meghívására Kolozsvárra, a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 186 szerepet játszott, míg nagynevű művészek társaságában szerepelt. 1896-ban Ditróit követve szerződött a Vígszínházhoz, a még színiiskolás Varsányi Irénnel együtt. A két színész együttese a színház első nagy korszakát alapozta meg. "Hegedűs megújította a hazai színjátszást, a romantikus stílus patetikus kellékeit a színpadi naturalizmus leegyszerűsített előadásmódjára cserélte." Szerepeinek széles skáláját írja le a cikk címe: "Ördög és Liliom"... Továbbiak olvashatók róla ugyanitt. ^[3]
A Vígszínház épülete 1945-ben súlyosan megsérült. Feltételezhetően akkor került el a szobor az előkertből, majd a 'Néphadsereg színháza' létrejötte után, a munkálatok befejezését követően hozták vissza. Akkor (kb. 1952) a színház alsó szintjén, a folyosón helyezték el – közelében látható többek között Ditrói Mór szobra is.

---