A hegykői Szent Mihály titulusú római katolikus templomot 1904-ben építették, neoromán stílusban.
A szentély képei, - középen Szent Mihály főangyal, aki a zsidó és a keresztény hagyományokban egyaránt a legnagyobb az angyalok között - Prokop Péter (1919-†2006) katolikus pap, festőművész, író munkái.^[1]

Az üvegablakok Sztehlo Lili (1897-†1959) festőművész, iparművész alkotásai.^[2] 1958-ban, halála előtti évben készültek.

A templomhajó keleti oldalán látható képek:

-Szent Margit
IV. Béla király lánya volt.
Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A Szent Mihályról nevezett kolostorban, domonkos rendi apácaként is a bencés jelmondat szerint élt: imádkozott és dolgozott. „Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte.”^[3] 1270-ben halt meg a Nyulak Szigetén (más néven Boldogasszony-szigete), amely ma már az Ő nevét viseli. A domonkos-rend öltözetében látjuk, margarétákkal díszített ablakon.
-Szent Imre
Szent István király és Boldog Gizella gyermeke. Élete történetét legendák és krónikák őrzik.
Nevelője, tanítója Szent Gellért volt. Jobb kezében irattekercset, talán apja, Szent István király neki írt Intelmeit^[4] tartja. Attribútuma, az ártatlanságot szimbolizáló liliom a bal kezében látható.^[5]

-Szent Kinga, vagy más néven Kunigunda, Szent Margit testvére, IV. Béla király lánya. Lengyelország és Litvánia védőszentjeként is tisztelik. Férje halála után a Szent Klára alapította domonkos rendi klarissza apácaként az ószandeci zárdában élt, itt halt meg és avatta szentté II. János Pál pápa 1999-ben.^[6]
-Szent Gellért, Szent Benedek rendi szerzetes, aki Szent Imre herceg nevelője, a Szeged-Csanádi egyházmegye első püspöke. Szűz Mária tiszteletének terjesztője. 1046. szeptember 24-én vértanú halált halt.^[7] Püspöki ornátusban látjuk. Az üvegablak alján a halhatatlanság szimbóluma, pálmaág látható.^[8]

A következő ablakfülkében, két ablakon domonkos rendi szerzetesek, Boldog Csáky Mór és Árpádházi Szent Erzsébet alakját örökítette meg a művész.
-Csáki Mór, győri születésű, (ezért látjuk az üvegkép alján Győr címerét) neve korabeli iratokban Mauritius-ként maradt fenn. „Legendája szerint a békességszerzés és a vigasztalás mestere volt, életében és halála után is csodás jelenségek kísérték. 1494-ben avatták boldoggá, ünnepe március 20-án van.”^[9]
-Árpádházi Szent Erzsébet: „Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után pedig ugyancsak hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.”^[10] A rózsa, mint attribútuma itt is megjelenik a képen.

Köszönöm Bak Lilla kántornak és Horváth Dénes sekrestyésnek a fényképek elkészítéséhez nyújtott segítségét!

---