Az alkotást a városi kórház kertjében, a főbejárat közelében állították fel 1975-ben. Az 1972-es Tihanyi kiállításon debütáló háromalakos kompozíció az álmodozó ifjúságnak, a hervadásnak és az elmúlás elfogadását jeleníti meg. A falnak támaszkodó életnagyságú bronz női alakokat Varga Imre szobrászművész készítette.
Számomra kicsit furcsa, hogy ránézésre, és mondanivalójában is lehangoló alkotás, miért került egy kórház kertjébe. Ide inkább egy vidám pozitív kompozíció kellett volna helyezni anno.

Az alkotást 2015-ben az eredeti helyéről eltávolították a kórház átépítése, bővítése miatt. 2017-ben befejeződtek az átalakítások, ekkor került ide a H épület mellé. Viszont itt kicsit eldugottabb helyen áll, az eredetihez képest, és elég modern hátteret kapott.

"Varga személyes lírai attitűdje kibontakozásának bravúros remekművei a Professzor és a Tűnt idő című kompozíciók. A felvetett problémával kapcsolatos ambivalencia, az állítva tagadás, a téma idézőjelbe tétele jellemző ezekre a művekre..."
....Az élettel szembeni kiábrándultság, illúziótlanság s egyben az élet, a szépség tiszteletének emlékműve is a Tűnt idő. A különböző életkorú, a bájtalan és bájos között jellemzett három széphölgy sután és ormótlanul fekszik és áll a málló vakolatú falnak dőlve. A két idősebb arca nem árul el érzéseket, csak határtalan fáradtságot, fedetlen bájaik nem hagynak sok kétséget foglalkozásukat illetően. A legfiatalabb és legszebb, álló nőalak megtört nyugalma, tekintetének rebbenő simogatása mégis megcsillant őszinte emberi érzéseket, az értelmes emberi élet iránti nosztalgiát...." ^[1]

---