A kápolna, amelyet Jézus Krisztus feltámadásának első tanújáról Mária Magdolnáról neveztek el (Szent János evangéliuma 20,11-18.) egy kisebb dombon áll a Szent Márton-dóm közelében.
Egy gazdag kismartoni polgár, Magdalena Frumwalding építtette 1764-ben, valószínűleg hálából, fogadalmi adományként.
A kápolnát (Magdalenenkapelle) 1765-ben szentelték fel. A székesegyház plébániájához tartozott.

Bejárata előtt, amely tornácos kialakítású, és három oldalról nyitott két XVIII. századi szobrot találunk.
Újonnan és szépen restauráltak.
Mindkettő a passió egy-egy jelenetét mutatja be.
Az egyik a megkötözött, megostorozott, szenvedő Krisztust ábrázolja.
„Ókori tanúk szerint Jézus ostorozáshoz az elítéltet levetkőztették, kezeit karóhoz vagy alacsony oszlophoz kötözték, és addig ostorozták, amíg vérrel borítva, mozdulatlanul nem feküdt a földön.”^[1]

A kápolna mellett lévő parkban bronz emléktáblákkal díszített I. és II. világháborús emlékművet látunk.

---